A pókcsípés sokak számára ijesztő eshetőség, ugyanis nem kevesen viszolyognak a nyolclábú kis állatkáktól. Pedig nagyon ritkán fordul elő, és a tünetek általában enyhék. A magyarországi pókfajok jelentős része ha akarná, sem tudná bántani az embert, és kifejezetten ritkák azok a pókok, amelyek mérge komolyabb problémákhoz vezethet. De nézzük is, mit érdemes tudni a pókcsípésről, illetve milyen házi praktikákkal kezelhetjük!
Kezdjük azzal, hogy a pókcsípések eltérnek a méh vagy a darázs „csípésétől”. Ez utóbbiak ugyanis fullánkkal szúrnak, míg a pókok a zsákmányszerzésre használt csáprágóval harapnak belénk, ha rájuk ijesztünk. Erre sok faj egyébként nem is képes, mert nem elég erős a csáprágójuk az emberi bőr átlyukasztásához.
A pókok ragadozó ízeltlábúak, amelyek a csáprágójukkal juttatnak mérget áldozataikba. Ez a méreg általában fehérjékből, illetve neurotoxikus anyagokból áll. A pókméreg ugyanis nemcsak megöli az áldozatát, hanem egyben a belső szerveket is feloldja, hogy aztán azokat kiszívhassa. A szövetek feloldására befecskendezett fehérjék azonban ritkán okoznak komolyabb problémákat, a súlyosabb tünetekért inkább az egyéb anyagok felelősek.
Szerencsére csak néhány olyan pókfaj van Magyarországon, amely csípése komolyabb tüneteket okozhat. Ezek a mérges dajkapók, illetve két farkaspók faj: a szongáriai cselőpók és a pokoli cselőpók. A dajkapók csípése és a két cselőpók csípése tehát súlyos tüneteket okozhat, de a többi fajnál nem beszélhetünk komoly kockázatról. Azaz bár van számos további faj, ami meg tud csípni – többek között a keresztes pókok, a vidrapókok, illetve pár további farkaspók csípése is kellemetlen, nem kell tartanunk súlyos következményektől. Sok pók pedig olyan vékony csáprágókkal rendelkezik, amelyekkel képtelen átharapni az emberi bőrt. A számos otthonban megtalálható kaszáspók például ebbe a kategóriába esik. (És nem is tartozik a pókok közé.) Így a kaszáspók csípése lényegében legenda.
A pókok általában csak egyszer csípik meg az embert. Relatíve gyakori az éjszakai pókcsípés, ilyenkor a véletlenül az ágyunkba keveredő pók megijed a mozgásunktól, és önvédelemből harap meg.
A pókcsípés enyhébb esetben egy 1-2 centiméteres, viszkető, égő vörös duzzanat, amelynek a közepén szúrcsatorna található. A két csáprágó miatt jellegzetes a dupla csípésnyom, bár a kiváltott gyulladásos reakció, illetve a vakarás következtében sokszor nem érhető tetten ez a tipikus tünet. Sőt, a pókcsípés gyakran hasonlít más ízeltlábú csípéséhez (ágyi poloska csípése, szúnyogcsípés stb.) A pontos tünet függ a csípés helyétől, a pók fajtájától és életkorától (!), illetve a megcsípett egyén szervezetének sajátságaitól is. A veszélyesebb fajok harapása az alábbi súlyosabb tüneteket válthatja ki:
Ezekben az esetekben mihamarabb forduljunk orvoshoz. Előfordulhat ugyanis, hogy a csípés környékén elhal, majd hegesedik a bőrfelület.
Nagyon ritkán allergiaszerű tünetek is jelentkezhetnek (izzadás, szédülés stb.) De van-e egyáltalán olyan, hogy pókcsípés allergia? A többi ízeltlábú csípéséhez hasonlóan a pókcsípés is képes allergiás reakciót kiváltani. Ez azonban a magyarországi fajok esetén nagyon ritka. A legtöbb esetben csak lokális gyulladásról beszélünk, roppant kevés olyan eset van, amikor a szervezet szisztémás reakciókat ad (anafilaxia). Magyarországon a hetvenes években volt az utolsó ilyen eset. Ezzel együtt ha erőteljes allergiás tüneteket tapasztalunk, menjünk orvoshoz!
De természetesen nem kell minden esetben orvoshoz fordulni, sőt. Ha nem tapasztaljuk magunkon a fent felsorolt tüneteket, nyugodtan otthon maradhatunk. A pókcsípés legtöbb esetben ugyanis magától is elmúlik pár nap alatt. Ha szeretnénk enyhíteni a tüneteken, akkor jó hír, hogy pókcsípés kezelése házilag is lehetséges. Az alábbi házi praktikák segíthetnek:
A vény nélkül kapható acetilszalicilsav, illetve betametazon tartalmú készítmények is sikerrel alkalmazhatók pókcsípésre. Az antihisztamin tartalmú krémek szintén segíthetnek.
Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható betametazon tartalmú készítményeket!