Amikor az Antarktiszon fák nőttek
2011. 10. 04.
Éghajlatkutatók évek óta tanakodnak a trópusi időjárás-váltakozás jövőjéről: egyesek attól tartanak, hogy a globális felmelegedés révén tartóssá válhat az El Nino-jelenség.
Az El Nino 3-6 évente gondoskodik arról, hogy a tengeráramlatok és a szelek letérjenek megszokott útjukról, súlyos természeti csapásokat előidézve a Csendes-óceán környezetében.
![](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2011/10/el-nino-resize.jpg)
Ilyenkor Peru partjainál olyan meleg és tápanyagban szegény a víz, hogy a halak mélyebb vízrétegekbe vagy délre vonulnak, Ausztráliát pedig aszály sújtja. Egyelőre a meleg vizet hozó jelenséget még rendszeren váltja a hűvösebb La Nina, amely Peruban szárazságot, Ausztráliában csapadékbőséget okoz. Egy nemzetközi kutatócsapat most bebizonyította, hogy már évmilliókkal ezelőtt is létezett hasonló váltakozás, és az éghajlatváltozás előreláthatóan nem fokozza majd az El Ninót. Thomas Brey, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatója és kollégái 50 millió éves antarktiszi kagylókövületek évgyűrűit tanulmányozták – a kagylóhéjak igazi éghajlati archívumnak tekinthetők, amelyek mésztartalmuk miatt nem bomlanak le. A százéves kort is megélő kagylók évgyűrűinek mérésével a kutatók megállapították, hogy növekedési ütemük párhuzamba állítható az El Nino három-hatéves ritmusával. Eszerint már ötvenmillió évvel ezelőtt is meleg és hideg szakaszok váltakozása jellemezte az éghajlatot. Ekkor volt a földtörténet legutóbbi meleg szakasza, az eocén, amikor az Antarktiszon fák nőttek, a tenger hőmérséklete pedig 10 és 16 Celsius-fok között váltakozott. A szokatlanul meleg években a kagylók lassabban nőttek, így árulkodnak ma az akkori időjárásról. A felfedezés nyomán a Csendes-óceán déli részén könnyebben meg lehet majd jósolni az éghajlat alakulását.
mti
![](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2011/10/el-nino-resize.jpg)
Ilyenkor Peru partjainál olyan meleg és tápanyagban szegény a víz, hogy a halak mélyebb vízrétegekbe vagy délre vonulnak, Ausztráliát pedig aszály sújtja. Egyelőre a meleg vizet hozó jelenséget még rendszeren váltja a hűvösebb La Nina, amely Peruban szárazságot, Ausztráliában csapadékbőséget okoz. Egy nemzetközi kutatócsapat most bebizonyította, hogy már évmilliókkal ezelőtt is létezett hasonló váltakozás, és az éghajlatváltozás előreláthatóan nem fokozza majd az El Ninót. Thomas Brey, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatója és kollégái 50 millió éves antarktiszi kagylókövületek évgyűrűit tanulmányozták – a kagylóhéjak igazi éghajlati archívumnak tekinthetők, amelyek mésztartalmuk miatt nem bomlanak le. A százéves kort is megélő kagylók évgyűrűinek mérésével a kutatók megállapították, hogy növekedési ütemük párhuzamba állítható az El Nino három-hatéves ritmusával. Eszerint már ötvenmillió évvel ezelőtt is meleg és hideg szakaszok váltakozása jellemezte az éghajlatot. Ekkor volt a földtörténet legutóbbi meleg szakasza, az eocén, amikor az Antarktiszon fák nőttek, a tenger hőmérséklete pedig 10 és 16 Celsius-fok között váltakozott. A szokatlanul meleg években a kagylók lassabban nőttek, így árulkodnak ma az akkori időjárásról. A felfedezés nyomán a Csendes-óceán déli részén könnyebben meg lehet majd jósolni az éghajlat alakulását.
mti
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Az sem jó, ha túl sok van belőle és az sem, ha kevés
- Nyári hajproblémák és megelőzésük
- Köszméte, avagy a vitaminokban gazdag egres
- Tévhitek a napozásról és a naptejről
- Nyáron gyakoribb a kontaktlencse miatti fertőzés
- Törpemalacokat és kutyákat vizsgáltak az ELTE kutatói
- Miért rosszabbodnak a refluxos panaszok nyáron?
- Ezért igyunk fügefalevél-teát!
- Milyen betegségeket kaphatunk el az élővizekben vagy a strandon?
- Hűtsd le magad belülről
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!