Szimpatika – Ha fáj a szív

Az alapvető probléma a szívet oxigénnel ellátó, életfontosságú artériák megkeményedése, eltömődése (szaknyelven az atherosclerosis). A megoldás nem feltétlenül sebészeti kezelésekben és a gyógyszerekben keresendő, hanem az életmód megváltoztatásában.

Az ember tiszta, rugalmas artériákkal születik, ezeket azonban a rossz, helytelen táplálkozás következtében az évek során koleszterin, zsír és kalcium dugítja el, ami fokozatosan megkeményíti azokat, és végül elzárja a szükséges oxigén-utánpótlás útját. A zsírban és koleszterinben gazdag táplálék megemeli a vérkoleszterinszintet és szívbetegséget okoz, a koleszterinben és zsiradékban szegény étrend pedig visszaszorítja a vér koleszterinszintjét és lecsökkenti a szívbaj kockázatát – emellett a lerakódások visszafejlődését is lehetővé teszi.

Sokan csak akkor kezdik érzékelni az atherosclerosisos fájdalmakat, ha erőfeszítést kell tenniük, másoknál pedig a baj első jele egyenesen a szívroham. Ezek egyharmada ugyanakkor azonnali halált okoz. A legsúlyosabb kockázati tényező a megnövekedett vérkoleszterinszint. Annál az ötvenéves férfinél, akinek a vérkoleszterinszintje 295 mg/százalék (7,6 mmol/liter), kilencszer nagyobb valószínűséggel alakul ki atherosclerosis, mint az ugyanolyan életkorú férfi esetében, akinél ez a szint 200 mg/százalék (vagy 5,1 mmol/liter) alatt van. Ha valakinél a vérkoleszterinszint 20 százalékkal csökken, ez 40-50 százalékkal csökkenti a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatát.

A nemdohányzókhoz képest a dohányosoknál tízszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy 60 éves korukra szívbajban halnak meg. Évente több mint 160 000 szívkoszorúér-megbetegedés okozta halál függ össze a dohányzással. Ez az összes haláleset 30 százaléka. Az elhízott emberek esetében ötször nagyobb az eshetősége, hogy 60 éves korukra szívbajban halnak meg – azokhoz képest, akiknek normális a testsúlyuk.

További kockázati tényezők a cukorbaj, a felszaporodott trygliceridek, a mozgásszegény életmód és a stressz. Genetikai adottságainkat és korunkat – mint kockázati tényezőket – természetesen nem tudjuk befolyásolni, de a fentebb említett összes rizikófaktort irányítás alá lehet vonni az étrend és életmód területén eszközölt változtatásokkal.


Azok esetében, akiknél a koleszterinszint veszélyes értéket ér el és nem reagálnak kedvezően az étrendi változtatásokra, gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A gyógyszerek azonban drágák, és többségüknek komoly mellékhatásaik is vannak. Szedésük gyakori laboratóriumi teszteket és orvosi vizsgálatokat igényel.

A sebészeti beavatkozások – bypassműtétek, forgókatéteres tisztítások, felfúvással történő tágítás – többsége a közhiedelemmel ellentétben szintén nem hosszabbítja meg az életet, de gyakran még csak nem is javít az eredményeken. Az egyetlen hosszabb távú megoldás az életmód-változtatás, amit még akkor sem késő elkezdeni, ha a szívbetegség már kialakult.

Első lépésben a zsír- és koleszterinszegény, otthon elkészített ételekre kell átállnunk, melyek finomítatlan komplex szénhidrátokban és rostokban gazdagok. Az ilyen étrend 20-30 százalékkal csökkenti a koleszterinszintet, és a legtöbb esetben a felnőttkorban kialakult cukorbajt is meggyógyítja egy hónapon belül.

Ha mindezt sóelvonással egészítjük ki, idővel vérnyomásunk is normalizálódik, és súlyfeleslegünk is mérséklődik. Ezt követően fogjunk hozzá az aktív, napi rendszerességgel végzett testmozgáshoz, de figyeljünk, hogy ne erőltessük túl magunkat!