Az ujjlenyomat nélküli emberek
2011. 08. 16.
Az ujjlenyomat-nélküliséggel a SMARCAD1 gént sikerült összefüggésbe hozni, annak működését azonban továbbra is homály fedi. Izraeli kutatók azonosították azt a rendkívül ritka génhibát, amely az ujjlenyomat hiányát okozza.
A Tel Aviv Sourasky Medical Center kutatói egy olyan svájci család tagjainak DNS-ét elemezték, amelyben gyakran előfordul a rendellenesség.
![](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2011/08/ujjlenyomat-resize.jpg)
Az ujjlenyomat-nélküliséggel a SMARCAD1 gént sikerült összefüggésbe hozni, annak működését azonban továbbra is homály fedi – közölte a BBC hírportálja.
Az ujjakat általában dermatoglifáknak nevezett barázdák fedik, amelyek már a születést megelőzően kialakulnak. Az adermatoglífiának nevezett jelenséget, amikor hiányzik az ujjlenyomat, eddig mindössze négy családnál sikerült kimutatni. Az izraeli kutatás keretein belül vizsgált 16 családtag közül hétnek volt ujjlenyomata, míg kilenc anélkül született. A kutatók felfedezték, hogy az ujjlenyomat nélküliek bőrében a SMARCAD1 gén rövidebb változata fejeződött ki, amihez a gén mutációja vezetett. A teljes hosszúságú SMARCAD1 gén működéséről is csak annyit lehet tudni, hogy valószínűleg más gének aktivitását szabályozza. A bőrben megjelenő változat élettani szerepe gyakorlatilag nem ismert – fejtette ki Eli Sprecher professzor, a kutatás vezetője.
mti
![](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2011/08/ujjlenyomat-resize.jpg)
Az ujjlenyomat-nélküliséggel a SMARCAD1 gént sikerült összefüggésbe hozni, annak működését azonban továbbra is homály fedi – közölte a BBC hírportálja.
Az ujjakat általában dermatoglifáknak nevezett barázdák fedik, amelyek már a születést megelőzően kialakulnak. Az adermatoglífiának nevezett jelenséget, amikor hiányzik az ujjlenyomat, eddig mindössze négy családnál sikerült kimutatni. Az izraeli kutatás keretein belül vizsgált 16 családtag közül hétnek volt ujjlenyomata, míg kilenc anélkül született. A kutatók felfedezték, hogy az ujjlenyomat nélküliek bőrében a SMARCAD1 gén rövidebb változata fejeződött ki, amihez a gén mutációja vezetett. A teljes hosszúságú SMARCAD1 gén működéséről is csak annyit lehet tudni, hogy valószínűleg más gének aktivitását szabályozza. A bőrben megjelenő változat élettani szerepe gyakorlatilag nem ismert – fejtette ki Eli Sprecher professzor, a kutatás vezetője.
mti
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!