Szimpatika – Napi fél kiló mínusz: ketogén diéta

A ketogén diéta lényege az, hogy a napi normál, vagy némileg csökkentett energiabevitelt extrém magas zsír, normál fehérje minimális szénhidrát bevitelből biztosítjuk. Vagyis a napi 1200-1500 kalóriában mindössze 30 gramm, vagyis egyetlen zsömlényi szénhidrát szerepelhet csak.

A szénhidrát hiányában ugyanis a zsír nem a normális anyagcsereutakon keresztül bomlik le, hanem úgynevezett keton testekké alakul. Ezek a bomlástremékek okozzák a keton diétások acetonos leheletét. Kialakul a ketózis, vagyis az az állapot, amikor a keton meghaladja a normál szintet a vérben. A zsír energiatermelő anyagcseréje beindul, és megnyílnak a zsírlebontás csatornái.
A ketogén diéta legfontosabb különbsége az éhezés miatt kialakult ketózissal ellentétben, hogy a szervezet jól tolerálja, megfelelő energiát biztosít, a szervezetnek nem kell a saját készleteit, akár testfehérjéit lebontani az életben maradáshoz. A diéta hatásossága egyénenként eltérő lehet, eredményessége előre nem jósolható.

Mit lehet enni?

Gabonafélék közül szinte semmit. Amit igen, azt is csak  minimális mennyiségben, pl: kiflikarika bő zsírban sütve, abonett sok vajjal, kevés cérnametélt sok zsíros sajttal.
Zöldségek közül a magas zsírtartalmúak ajánlottak, amilyen a padlizsán és az avokádó, és kerülendők a burgonya, a szárazhüvelyesek.
Gyümölcsök közül ajánlott az alma, málna, narancs. Nem ajánlottak a magas cukortartalmúak, mint a banán, dinnye vagy a szőlő.
Tejtermékek közül válasszuk a mascarponét, vajat, tejszínt, zsíros tejfölt.
Húsok közül is a zsírosak: szalonna, kolbász, tepertő, szalámifélék, belsőségek, tojás sárgája.

Mellékhatások

A ketogén diéta rendkívül egészségtelen. Orvosi ellenőrzés mellett sem ajánlják két hétnél tovább folytatni. Ugyanis kellemetlen tünetekkel jár: álmosság, rossz közérzet, hányinger, hasmenés, székrekedés. Csontritkulást, magas vérzsír-szintet, magnézium- és vashiányt, sőt vesekövet is okozhat.