Szimpatika – Tíz kérdés a nőgyógyászati szűrésről

1. Mi a szűrés célja?

A méhnyak-szűrés egészséges, vagy magát egészségesnek gondoló nők vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy fájdalommentes módszer segítségével kimutassa a rejtett, tüneteket, panaszokat még nem okozó betegséget.

2. Mi a szűrés haszna?

Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, az asszony megnyugodhat. Ha pozitív az eredmény, akkor a kezelés időben elkezdődik, és a gyógyulás tökéletes lehet.

3. Kötelező-e részt venni a szűrésen?

Jogi értelemben nem, hiszen a betegség nem fertőző. A szűrővizsgálaton való részvétel csupán lehetőség.

4. Fájdalommal jár-e a szűrés?

Nem.

5. Hogyan történik?

A szakorvos megtekinti a szeméremtestet. Majd bal kezének mutató és középső ujját a hüvelybe vezeti, jobb kezével pedig kívülről áttapintja a kismedencét. Ezután egy „speciális nagyító”, az úgynevezett kalposzkóp segítségével  megvizsgálja a méhnyak hüvelyi részének felszínét. Ezután kenetet, azaz hámsejteket tartalmazó sejtmintát vesz citológiai, vagyis szövettani vizsgálat céljára. A nőgyógyász a szűrővizsgálat alkalmával tapintásos emlővizsgálatot is szokott végezni.

6. Mennyire megbízható a citológiai vizsgálat?

Száz megvizsgált esetből kilencvenötször megbízhatóan kimutatja a rosszindulatú elváltozást. Csak kivételesen fordul elő tévesen negatív eredmény.

7. Mikor kell megismételni a vizsgálatot?

Ha a nőgyógyász által vett sejtminta nem megfelelő minőségű. Illetve akkor, ha a kenet valamilyen kóros elváltozást mutat.

8. Mennyi időnként érdemes elvégeztetni a vizsgálatot?

Évente egyszer.

9. Okozhat-e valamilyen kárt a szűrővizsgálat?

Ha az asszony túlságosan beleéli magát a betegség lehetőségébe, épp oly valóságos lelki tortúrán megy át, mintha valóban beteg lenne. Ezért a vizsgálat eredményét a lehető leghamarabb közölni kell vele.

10. Kiknek érdemes részt venni a szűréseken?

25 és 65 év között minden nőnek ajánlott az ingyenes szűrés.