A falusi veréb is madár
2011. 05. 09.
Viszonylag nagyobb aggyal rendelkeznek a városokban sikeresen megtelepedett madarak, mint vidéki rokonaik – derítették ki svéd és spanyol kutatók tizenkét európai város madarainak vizsgálata alapján.
A kutatók úgy vélik: a nagyobb agy hozzájárul ahhoz, hogy a madár képes legyen megállni a helyét egy város jelentette új és állandóan változó környezetben.
A kutatás rámutat arra, hogy a viszonylag kis aggyal rendelkező származási vonalak madarait a városiasodás érzékenyebben érinti – írták az Uppsalai Egyetem kutatói a Biology Letters című folyóiratban a Der Spiegel internetes kiadásának ismertetése szerint. A biológusok a verébalakúak rendjébe tartozó 22 család 82 fajának ismert, testtömeghez viszonyított agyméretét hasonlították össze a madarak városias környezethez való alkalmazkodóképességével.
Megállapították, hogy azok a verébalakúak, amelyek még a városközpontokban is fészkelnek, viszonylag nagyobb aggyal rendelkeznek, mint azok, amelyek kerülik a várost. Az adatok alapján azt a következetést vonták le, hogy az új környezet, mint amilyenek a városok, szelekciós nyomást gyakorolhatnak a városi madarak agyméretére.
Bár kutatásukban az egész agy relatív méretét vették alapul, elképzelhetőnek tartják, hogy a hatást bizonyos megnagyobbodott agyterületek váltják ki.
mti
A kutatás rámutat arra, hogy a viszonylag kis aggyal rendelkező származási vonalak madarait a városiasodás érzékenyebben érinti – írták az Uppsalai Egyetem kutatói a Biology Letters című folyóiratban a Der Spiegel internetes kiadásának ismertetése szerint. A biológusok a verébalakúak rendjébe tartozó 22 család 82 fajának ismert, testtömeghez viszonyított agyméretét hasonlították össze a madarak városias környezethez való alkalmazkodóképességével.
Megállapították, hogy azok a verébalakúak, amelyek még a városközpontokban is fészkelnek, viszonylag nagyobb aggyal rendelkeznek, mint azok, amelyek kerülik a várost. Az adatok alapján azt a következetést vonták le, hogy az új környezet, mint amilyenek a városok, szelekciós nyomást gyakorolhatnak a városi madarak agyméretére.
Bár kutatásukban az egész agy relatív méretét vették alapul, elképzelhetőnek tartják, hogy a hatást bizonyos megnagyobbodott agyterületek váltják ki.
mti
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!