Szimpatika – Válassz, ő vagy én?

Egy házasság felbomlása nemcsak a gyerekeket és a válófélben lévőket, de a környezetüket is megviseli. A családszociológiával foglalkozó szakemberek azonban ritkán beszélnek arról, hogy válás után – akkor tehát, amikor épp a legnagyobb szükség volna rájuk – mi lesz a nagyszülőkkel, a barátokkal, vagy éppen a bejárónővel. Kivel tartanak, a férjjel-e, vagy a feleséggel?

Ilyenkor mindkét fél felteszi az eldöntendő kérdést: Válassz, ő, vagy én? Mert a barátokat, miként a gyerekeket vagy a nagyszülőket sem lehet szétosztani, mint az evőeszközöket és könyveket. Egy Jókai neked, egy Mikszáth nekem. A Gabi tied, a Kati enyém. A nagyi velem marad, a nagyapó veled tart. Ez nem megy. Attól, hogy a kapcsolat felbomlik, az élet még megy tovább. Akik együtt éltek, egy ágyban aludtak, innentől életük intimitását máshová helyezik át. Ennyi. Ettől még emberi kapcsolataik ugyanolyan státuszúak maradnak. Így lenne ésszerű. De nem így történik. Mert mit kérdez a válófélben lévő nő a barátnőjétől? Ugye, igazam va? A jó barát pedig válaszol: "Persze." Vagyis hazudik. De sok olyan kérdés létezik, amit jobb nem feltenni, mert csak hazugsággal lehet válaszolni rá. Ilyen kérdés az "Ugye nekem adsz igazat?” Ez a kérdés azt jelzi, hogy birtokolni akarom a másik embert. Márpedig az ember nem tulajdon. Ha arra kényszerítik, hogy válasszon, holott erre semmi szükség nincsen, kockáztatjuk, hogy nem minket fog választani. Válás után talán jobb nem választásra kényszeríteni hozzánk közelállókat. Az élet úgyis kialakítja a kötődéseket és taszításokat. S még az is előfordulhat, hogy a barátok, nagyszülők segítenek majd fenntartani egy normális, baráti kapcsolatot a két váló fél között. Ez pedig mindenkinek érdeke: a váló feleknek, a gyerekeknek és a körülöttük élőknek egyaránt.