A hűség tett emberré
2011. 03. 19.
A bolygót az új évezred hajnalán gyakorlatilag egyetlen állatfaj uralja, a Homo sapiens nevű főemlős. Sikere a kultúrának és az együttműködésnek köszönhető. A kulturális evolúció kialakulásáról most újabb adalékokat tudtak meg kutatók. A tudósok szerint a monogámia biztosan fontos szerepet játszik az ember különlegességében.
Egy nemzetközi kutatócsoport Kim Hillnek, az Arizonai Állami Egyetem antropológusának vezetésével 32 vadászó-gyűjtögető csoport társadalmi szerkezetéről gyűjtött és hasonlított össze adatokat. Megállapították, hogy az eddigi feltételezésekkel ellentétben a természeti népek együtt élő csoportjai túlnyomóan nem vérrokonokból állnak.
A Science című tudományos folyóiratban közzétett vizsgálat további részleteket is felfed. Más társas állatfajokkal ellentétben a Homo sapiens esetében mindkét nem képviselői elhagyják szülőcsoportjukat, ugyanakkor az ellenkező nemű testvérek gyakran ugyanabban a közösségben élnek. Ez gyarapítja az együttműködő kapcsolatok számát – ez pedig már az ősembernél hozzájárult a kulturális fejlődéshez. Hillék eredményei igazolják a kanadai Bernard Chapais 2008-as elméletét, amely szerint a promiszkuitás monogámiával való felváltása indította el fajunk kulturális evolúcióját. Miután a férfiak is ismerték gyerekeiket, a családi kapcsolatok száma ugrásszerűen megnőtt, és azt követően is fennállt, hogy az utódok új csoportba kerültek. A rokoni kapcsok által az egyes hordák közti ellenségeskedés csökkent. A monogámia biztosan fontos szerepet játszik az ember különlegességében – magyarázta Kim Hill a Der Standard című osztrák lapnak (www.derstandard.at). Igaz, döntő befolyása a saját, immáron felismerhető utódba történő apai befektetésnek lehetett, folytatta a kutató. A stabil poligín kötődések (ahol egy férfi több nővel áll kapcsolatban) esetén is jelentkeznének egy idő után ezek a hatások. A természeti népeknél azonban alig fordul elő a többes házasság. A vadászó-gyűjtögető népeknél a férfinak ugyanis nehéz elegendő élelmet szerezni ahhoz, hogy több partnert is el tudjon látni – fejtette ki Hill. Valószínűleg így lehetett ez távoli elődeinknél is.
A Science című tudományos folyóiratban közzétett vizsgálat további részleteket is felfed. Más társas állatfajokkal ellentétben a Homo sapiens esetében mindkét nem képviselői elhagyják szülőcsoportjukat, ugyanakkor az ellenkező nemű testvérek gyakran ugyanabban a közösségben élnek. Ez gyarapítja az együttműködő kapcsolatok számát – ez pedig már az ősembernél hozzájárult a kulturális fejlődéshez. Hillék eredményei igazolják a kanadai Bernard Chapais 2008-as elméletét, amely szerint a promiszkuitás monogámiával való felváltása indította el fajunk kulturális evolúcióját. Miután a férfiak is ismerték gyerekeiket, a családi kapcsolatok száma ugrásszerűen megnőtt, és azt követően is fennállt, hogy az utódok új csoportba kerültek. A rokoni kapcsok által az egyes hordák közti ellenségeskedés csökkent. A monogámia biztosan fontos szerepet játszik az ember különlegességében – magyarázta Kim Hill a Der Standard című osztrák lapnak (www.derstandard.at). Igaz, döntő befolyása a saját, immáron felismerhető utódba történő apai befektetésnek lehetett, folytatta a kutató. A stabil poligín kötődések (ahol egy férfi több nővel áll kapcsolatban) esetén is jelentkeznének egy idő után ezek a hatások. A természeti népeknél azonban alig fordul elő a többes házasság. A vadászó-gyűjtögető népeknél a férfinak ugyanis nehéz elegendő élelmet szerezni ahhoz, hogy több partnert is el tudjon látni – fejtette ki Hill. Valószínűleg így lehetett ez távoli elődeinknél is.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!