Örökölthető a visszeresség?
2011. 03. 19.
Sajnos igen, a betegségre való hajlam örökölhető.Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmit sem tehetünk. Élhetünk úgy, hogy ez a hajlam minél később okozzon tüneteket. Tehetünk ellene, ha tudjuk, hogy a mozgásszegény életmód, az álló foglalkozás és a súlyfelesleg elősegítik a visszeresség kialakulását.
Ha szerencsénk van, eleinte nem okoz fájdalmat a megdagadt, csúnya ér. Az ér, amit visszérnek nevezünk. A „visszeresek” azonban tudják, hogy egy-egy megterhelő nap után kellemetlen vagy akár komoly fájdalmakat is átélhetnek. Mi a teendő? Vajon segítenek-e a gyógyszerek, vagy mindenképpen az egyszerű műtéti beavatkozást kell választani? A visszérbetegség a vénák betegsége.
Talán nem is tudjuk, de a lábunkban futó vénák, amelyek összegyűjtik az oxigénhiányos, elhasznált vért, és a tüdőbe szállítják, éppoly fontos szereplői keringésrendszerünknek, mint az artériák. Ha a vérnek az izmokon átjutva elegendő nyomása volna ahhoz, hogy „hegynek fölfelé” ismét a törzsünkbe folyjon, úgy nem volna szükség a vénákban levő billentyűkre. Ekkora nyomással azonban a vér nem rendelkezik, azért az áramlást a vénákban levő billentyűk biztosítják. A felfelé áramló vér kinyitja, a lefelé folyó pedig bezárja őket, így az izmok által préselt vér mindig egy-egy billentyűszinttel feljebb kerül, amíg csak fel nem kúszik a lábszár belsejében vagy a bőr alá. Sajnos, „kétlábú” életmódunk miatt számolnunk kell azzal, hogy túlságosan is nagy súly nehezedik a lábra, különösen a lábszárra, és ezt a súlyt a vénák fala már nem tudja tágulás nélkül elviselni. Ha lábunk mozgatásával nem segítünk a vérnek, hogy feljusson a szívbe, akkor az a lábban rekedve kitágítja a vénákat. E tágulatok csúnyák, lilás elszíneződésűek, fájdalmasak, a láb pedig megdagad. Ezeket a kitágult vénákat nevezzük elsődleges visszértágulatoknak. Ha a mély vénákban egy véralvadék (trombus) elzárja az eret, akkor az ott folyó nagy tömegű vér a felületes vénákba kerül. Ez pontosan kilencszeres terhelést jelent az érfal számára, és erre a sokkra az ér másodlagos visszértágulással reagál. Mindkét visszérbetegség sejtek millióinak megduzzadását okozza. A felhalmozódó anyagcseretermékek, a hulladék anyagok pedig megmérgezik a szövetet. Ha a folyamat a bőrre is áttevődik, az alsó lábszár lilásan elszíneződik, majd kialakul a lábszárfekély. Vizsgálatokkal megállapítható a visszérbetegség típusa, és ennek megfelelően a kezelési mód is. A visszereket csak úgy lehet eltávolítani, ha azokat gyógyszerek helyi befecskendezésével elzárják, illetve ha sebészetileg kimetszik. A visszérbetegségek kezelésére készített gyógyszereket csak rövid időre, a legfájdalmasabb időszakban szabad használni, mert csupán tüneti javulást hoznak, a kiváltó okot azonban nem szüntetik meg. A fásli, a gumiharisnya viselete sokat segíthet, hiszen összenyomja a vénákat, és így a vértovábbítás helyreáll. Amennyiben ez nem vezet eredményre, mindenképp orvoshoz kell fordulni.
A visszérbetegek tízparancsolata
1. A gumiharisnyát (kompressziós harisnyát) rendszeresen kell hordani.
2. A vérpangás megelőzésére rendszeres lábmozgatásra – a lábujjak „marokba” szorítása, lábkörzés, vádlierősítés – van szükség.
3. Csak kevés ideig szabad mozdulatlan lábbal ülni, vagy egy helyben állni, helyette sokat kell feküdni, járni vagy futni.
4. Éjjel a lábakat magasra kell fektetni!
5. A sok úszás nagyon jót tesz!
6. Fürdés helyett zuhany, a lábra külön hideg zuhany javasolt.
7. Olyan sokat járjunk mezítláb vagy szandálban, amennyit csak bírunk!
8. Rendszeresen ellenőrizd, és ha kell, csökkentsd a testsúlyod!
9. Kerülni kell az erős napfényt, napozást.
10. Felejtsük el a szoláriumhasználatot.
![](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2011/03/visszer-belso-resize-1.jpg)
Talán nem is tudjuk, de a lábunkban futó vénák, amelyek összegyűjtik az oxigénhiányos, elhasznált vért, és a tüdőbe szállítják, éppoly fontos szereplői keringésrendszerünknek, mint az artériák. Ha a vérnek az izmokon átjutva elegendő nyomása volna ahhoz, hogy „hegynek fölfelé” ismét a törzsünkbe folyjon, úgy nem volna szükség a vénákban levő billentyűkre. Ekkora nyomással azonban a vér nem rendelkezik, azért az áramlást a vénákban levő billentyűk biztosítják. A felfelé áramló vér kinyitja, a lefelé folyó pedig bezárja őket, így az izmok által préselt vér mindig egy-egy billentyűszinttel feljebb kerül, amíg csak fel nem kúszik a lábszár belsejében vagy a bőr alá. Sajnos, „kétlábú” életmódunk miatt számolnunk kell azzal, hogy túlságosan is nagy súly nehezedik a lábra, különösen a lábszárra, és ezt a súlyt a vénák fala már nem tudja tágulás nélkül elviselni. Ha lábunk mozgatásával nem segítünk a vérnek, hogy feljusson a szívbe, akkor az a lábban rekedve kitágítja a vénákat. E tágulatok csúnyák, lilás elszíneződésűek, fájdalmasak, a láb pedig megdagad. Ezeket a kitágult vénákat nevezzük elsődleges visszértágulatoknak. Ha a mély vénákban egy véralvadék (trombus) elzárja az eret, akkor az ott folyó nagy tömegű vér a felületes vénákba kerül. Ez pontosan kilencszeres terhelést jelent az érfal számára, és erre a sokkra az ér másodlagos visszértágulással reagál. Mindkét visszérbetegség sejtek millióinak megduzzadását okozza. A felhalmozódó anyagcseretermékek, a hulladék anyagok pedig megmérgezik a szövetet. Ha a folyamat a bőrre is áttevődik, az alsó lábszár lilásan elszíneződik, majd kialakul a lábszárfekély. Vizsgálatokkal megállapítható a visszérbetegség típusa, és ennek megfelelően a kezelési mód is. A visszereket csak úgy lehet eltávolítani, ha azokat gyógyszerek helyi befecskendezésével elzárják, illetve ha sebészetileg kimetszik. A visszérbetegségek kezelésére készített gyógyszereket csak rövid időre, a legfájdalmasabb időszakban szabad használni, mert csupán tüneti javulást hoznak, a kiváltó okot azonban nem szüntetik meg. A fásli, a gumiharisnya viselete sokat segíthet, hiszen összenyomja a vénákat, és így a vértovábbítás helyreáll. Amennyiben ez nem vezet eredményre, mindenképp orvoshoz kell fordulni.
A visszérbetegek tízparancsolata
1. A gumiharisnyát (kompressziós harisnyát) rendszeresen kell hordani.
2. A vérpangás megelőzésére rendszeres lábmozgatásra – a lábujjak „marokba” szorítása, lábkörzés, vádlierősítés – van szükség.
3. Csak kevés ideig szabad mozdulatlan lábbal ülni, vagy egy helyben állni, helyette sokat kell feküdni, járni vagy futni.
4. Éjjel a lábakat magasra kell fektetni!
5. A sok úszás nagyon jót tesz!
6. Fürdés helyett zuhany, a lábra külön hideg zuhany javasolt.
7. Olyan sokat járjunk mezítláb vagy szandálban, amennyit csak bírunk!
8. Rendszeresen ellenőrizd, és ha kell, csökkentsd a testsúlyod!
9. Kerülni kell az erős napfényt, napozást.
10. Felejtsük el a szoláriumhasználatot.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!