Ma már nemcsak az idősebbek szenvednek krónikus álmatlanságban, hanem a civilizációs ártalom részeként, a stresszes életmód miatt, a fiatal és középkorúak is egyre többen küzdenek alvászavarokkal.
A növényi nyugtatók és feszültségoldók enyhe hatású szerek. Alkalmazásuk nem vezet pszichés változások kialakulásához. Nem kell a hozzászokástól tartani.
Nincsenek toxikus mellékhatásaik. Ebbe a csoportba tartozó legfontosabb gyógynövények: macskagyökér, komló, golgotavirág, citromfű és zab.
A téli depressziónál a felhangoltság és a depressziós ciklusok változásánál, a testi betegséggel együtt járó, és a valamilyen életélmény alapján kialakult depressziók kezelésében jelentős javulást lehet elérni az orbáncfűvel. Enyhébb esetekben önállóan, vagy a gyógyszeres terápia részeként is jól alkalmazható.
Élénkítő hatású gyógynövények alkalmazása is hagyománnyá vált. Legismertebbek a koffein tartalmú élvezeti italok: kávé, tea. Ezen növényi drogok készítményei főként élelmiszerként kerülnek forgalomba, megkülönböztető ízük, aromájuk a kísérőanyagaiknak köszönhetően.
A stessz-kivédő, adaptogén (környezethez való alkalmazkodást segítő) hatású gyógynövények teljesítményfokozó, kiegyenlítő hatásúak. Ez a csoport átmenetet képez a nyugtatók és a serkentők között. Hatásuk lényege: lehetővé teszik a szervezet megerősödését és a stresszhez való alkalmazkodást, valamint a stressz által kiváltott rendellenességek megszüntetését. Farmakológiai és klinikai kísérletek támasztják alá a ginzeng, a szibériai ginzeng, a kúpvirág, a szekliceimola adaptogén hatását. Látványosan jó eredményeket lehet velük elérni a csökkent adaptációs képességgel jellemezhető idősebb korban is.
Az idegrendszerre ható növényi drogok nyugtató, szorongásoldó és altató hatásúak.