Szimpatika – Mi van az otthoni porban, és miért számít ez?

Beszívjuk. Kifújjuk. Naponta mintegy 20 ezerszer lélegzünk ki-be, és minden egyes lélegzetvétellel porszemcsék jutnak a szervezetünkbe – óránként durván 50 milliárd. Amióta világ a világ az ember ki van téve a pornak, mondhatnánk, ám nyilvánvaló, hogy a mai háztartási porban található káros vegyi anyagok közül sok a modern ipar mellékterméke.

Nem csak beszívjuk

Nemrégiben háztartási porszívók által felfogott por összetételét vizsgálták a bloomingtoni Indiana Egyetem kutatói.

Ami a levegőben lebegő porban van, az több úton is bekerülhet a szervezetünkbe. A kezünkre tapadt porban lévő vegyi anyagok például bekerülhetnek az ételeinkbe, a bőrünkön keresztül felszívódhatnak a szervezetünkbe. A gyerekek kezére, bőrére, arcára könnyen tapad por, amikor a talajhoz közel mozognak. És nyilvánvaló, hogy a levegőből mindannyian be is lélegezzük azt, ami benne van. Mindez a kitettség következményekkel jár.

Rövid távon a por tüdőirritációt, allergiát és asztmát okozhat. Hosszabb távon a benne lévő egyes vegyi anyagok összefüggésbe hozhatók a cukorbetegséggel, különböző rákos megbetegedésekkel, reprodukciós és más súlyos egészségügyi problémákkal.

Mégis mi van a porban?

Aki takarított már életében, az tudja, hogy akárhányszor is törlünk tisztára egy polcot vagy a padlót, a por újra megjelenik. Hol, miből képződik, honnan kerül a lakásba?

Gabriel Filippelli, a kutatást végző egyetemi intézet igazgatója szerint a háztartási por körülbelül fele helyben jön létre, a saját otthonunkból származik, mégpedig elsősorban a főzésből, a háziállatokból, az emberekből és a fogyasztási cikkekből. A por másik fele kívülről száll be a lakásba, vagy a cipőnkön, ruhánkon visszük be, esetleg légkondicionáló berendezések szívják be az otthonunkba – adta hírül nemrégiben a Consumer Reports brit fogyasztói portál.

A kémiai elemzések szerint a por a természetből és az iparból származó mérgező melléktermékek széles skáláját tartalmazhatja, illetve tele van a háztartásunkban található bútorokból, felületekről származó vegyületekkel.

Ezek közé tartoznak a szőnyegekből és más termékekből származó PFAS-ok, amelyek folt- és vízállóvá teszik a különféle anyagokat, kárpitokat. A tűzoltó habtól kezdve olyan, mindennapi használati tárgyak is tartalmazzák ezeket a vegyületeket, mint a nem tapadó edények vagy az esőálló ruházatok. A legismertebb PFC/PFAS-vegyület a teflon, de például ezzel az anyaggal biztosítják a ruhák vízhatlanságát és ellenállását a szennyezésnek.

Néhány kutató összefüggést talált a PFAS-eknek való kitettség és a terhesség korai szakaszában bekövetkező vetélés között. Korábban samponokban is használták, de bútorokhoz, szőnyegekhez is adnak ilyen anyagokat. Élelmiszercsomagoláskor is a tapadás mentességük miatt használják, például mikróba való pattogatott kukoricás zacskókban, gyorséttermi csomagolóanyagokban vagy pizzás dobozokban.

Káros anyag a házi porban az elektronikai berendezésekből és bútorokból származó brómozott égésgátlók, például polibrómozott-difenil-éterek ( PBDE).

A légszennyezés kevésbé ismert forrásai a háztartási tisztító- és tisztálkodó szerek: felmosó szerek, bútorápolók, mosószerek, öblítők. Azt gondolhatná az ember, hogy a légfrissítőkkel, illatosított gyertyák égetésével javíthatunk a helyzeten, azonban ezek is szennyező anyagokat bocsáthatnak ki és így tovább rontják a helyzetet.

Aggodalomra okot adó vegyi anyagok a ftalátok és biszfenolok – az otthonainkban található műanyagból, a bútorokból vagy festékekből, de akár a ruháinkban is megtalálható vegyületek.

Károsíthatják az egészségünket a porban lévő policiklikus aromás szénhidrogének is, amelyek főzés, dohányzás vagy épp erdőtüzek során keletkező égési melléktermékek.

Hogyan árthatnak nekünk az apró porszemcsék?

Nehéz pontosan dokumentálni, hogy a porban található vegyi anyagok milyen hatással vannak az egészségre, de a kitettségét összefüggésbe hozták már olyan betegségekkel, mint például a cukorbetegség vagy a Parkinson-kór – magyarázza Andrea Gore, PhD, az austini Texasi Egyetem farmakológiai és toxikológiai professzora.

Az ólom és más nehézfémek különösen káros hatással lehetnek a gyermekekre, okozhatnak tanulási nehézségeket, viselkedési zavarokat, de akár idegrendszeri problémákat is. Bizonyos PFAS-okat összefüggésbe hoztak egyes rákos megbetegedésekkel, csökkent immunrendszeri funkciókkal, pajzsmirigyproblémákkal és májbetegségekkel.

A ftalátok reprodukciós problémákhoz kapcsolódnak. Az elfogyasztott vagy belélegzett mikroműanyagok szív- és érrendszeri problémákkal, gyulladásos bélbetegségekkel és más potenciális egészségügyi kockázatokkal hozhatók összefüggésbe. A brómozott égésgátlók befolyásolhatják a gyermekek fejlődését, és reprodukciós problémákkal és fokozott rákkockázattal hozhatók összefüggésbe.

• A lenyelt porszemcsék a vegyi anyagok felszívódásához vezethetnek a bélrendszerben, ahol azok felszívódhatnak a testszöveteinkbe.
• A legapróbb részecskék, amelyeket a szív- és érrendszeri betegségekkel hoznak összefüggésbe, a tüdőből juthatnak a véráramba. A belélegzett részecskék emellett bármilyen korú embernél légzési problémákat, például asztmát is kiválthatnak.

A légszennyezés – beleértve nemcsak a szabadban, hanem az otthonunkban lévő szennyeződéseket is – világszerte évente több millió haláleset oka lehet.

Minél több por, annál nagyobb kockázat

Az is számít, hogy hol élünk. A beszámoló szerint a több pornak és szennyezésnek kitett emberek – legyen szó a lakásban vagy a szabadban szálló porról – nagyobb egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. A por és a beltéri levegőszennyezés tehát különösen aggasztó azok számára, akik olyan helyen élnek, ahol gyakoriak az erdőtüzek, valamint azok számára, akik rendszeres ipari légszennyezésnek vannak kitéve.

Az Egyesült Államokban ezek a hatások gyakran az alacsony jövedelmű és marginalizált közösségekben jelentkeznek a legélesebben, egyrészt a kültéri légszennyező forrásokhoz való közelségük miatt, másrészt pedig azért, mert a központi légkondicionálás hiánya és más tényezők miatt a lakásaikban valószínűleg rosszabb a légkeringés – hívja föl a figyelmet a Consumer Reports beszámolója.

Bár otthonunk levegőkének minősége nem teljesen rajtunk múlik, némi tervezéssel, jó döntésekkel csökkenthetjük a por által hordozott kockázatokat.

Borítókép: Envato Elements