Szimpatika – Minden nyolcadik magyar fülzúgással küzd

Míg Magyarországon ma minden nyolcadik ember él állandó fülzúgással, addig az USA-ban tízből egy ember küzd naponta a rövidebb-hosszabb ideig tartó kellemetlen tünetekkel. A szakemberek szerint ez a szám a következő években még magasabb lehet. Az előrejelzések szerint 2025-re 30 százalékkal, 2050-re pedig újabb 30 százalékkal fog nőni az állandó fülzúgásban szenvedők száma.

Korábban egy nemzetközi kutatásban 76 ezer embert vizsgáltak, akik tapasztaltak már fülzúgást az életük során. A résztvevők 27 százaléka már több mint 15 éve szenvedett ettől a kellemetlen tünettől. 36 százalékuk naponta többször tapasztalt kellemetlen fülzúgást, ennek ellenére a megkérdezettek több mint fele nem fordult orvoshoz a problémájával.

Pedig a szüntelen jelentkező, csengéshez, zúgáshoz, sziszegéshez hasonló hangok jelentősen megkeserítik a mindennapokat: miattuk nehezebbé válik a napi tevékenységek végzése, csökken a koncentrációs képesség, akadályozottá válik a gondolkodás és a nyugodt pihenés is.

"A mai világban a fülzúgást legtöbbször nyaki problémák okozzák, melyek az életmódunknak köszönhetőek. Nagyon sokat ülünk a gép előtt és a telefonunk felett, így igen hamar elkezd meszesedni a nyakunk ezen kényszertartások miatt. Ettől bekeményednek a nyakizmok, amik elkezdik nyomni a pici felmenő ereket, ezzel fülzúgást okozva. Míg régen 50-60 éves korban kezdődtek az ilyen jellegű problémák, addig ma már az egyre fiatalabb korosztályt is érintik.” – mondta Dr. Lőrincz Anikó, az Affidea fül-orr-gégész szakorvosa.

"Természetesen az életmódunk mellett egyéb okok is állhatnak a fülzúgás hátterében. Ilyen például a vírusfertőzés, a keringési zavar, a kiserek elzáródása vagy éppen különböző agyi problémák, például daganat. A tünetek nyaktornával és fizikoterápiával csökkenthetők, de sajnos a fülzúgás teljes megszüntetése csak igen kicsi arányban jellemző".

A fülzúgás típusai és a szédülés mint kísérő tünet

A fülzúgásnak két típusát különböztetjük meg, az úgynevezett szubjektív, illetve az objektív fajtát. A szubjektív fülzúgás csak a páciens által hallható. Ez esetben lehetséges, hogy csak az egyik fülben, de előfordulhat az is, hogy mindkét fülben vagy a fejen kívül észleli az illető a hangot. Ezzel szemben az objektív fülzúgás egy olyan jelenség, amelyet az orvos is hallhat, például sztetoszkóp segítségével.

A fülzúgás és szédülés gyakran együttesen jelentkező tünetek, amelyek különböző egészségügyi problémákat jelezhetnek. Ilyen például a Ménière-betegség, amely a belsőfül rendellenessége. A betegség a világon mindössze ezer emberből körülbelül tizenkettőt érint, azonban jelentős pszichés és fizikai terhet ró az érintettekre.

A fülzúgás számos okból kialakulhat, de mégis mikor forduljunk orvoshoz?

A fülzúgással kapcsolatban számos olyan tünet vagy tünetegyüttes van, melyeket nem szabad félvállról venni és érdemes azonnal ellátogatni az orvoshoz. Ezek a következők:

• Ha a fülzúgás több mint egy hete fennáll.
• Ha az állandó csengő, zakatoló hang hallása mellett a fülünkből váladék is folyik (ez lehet a középfulgyulladás tünete is).
• Ha a fülzúgást szédülés vagy hányinger is kíséri.
• Ha egyoldali fülzúgást tapasztalunk.
• Ha pulzáló fülzúgásunk van.

A szédülés és fülzúgás súlyos következményekkel járhat a mindennapi életre nézve, így fontos, hogy az érintettek azonnal orvoshoz forduljanak, és időben megkapják a megfelelő kezelést. Mivel a fülzúgásban szenvedők nagyjából 90 százaléka halláskárosodásban is szenved, célszerű, ha elsőként audiológust, illetve fül-orr-gégészt keresnek fel panaszaikkal.

Hogyan lehet kezelni a fülzúgást?

A fülzúgás tüneteinek enyhítésére folyamatosan új gyógyszeres kezelések és technológiák létrehozásán dolgoznak a szakemberek, melyek megoldást nyújthatnak az érintetteknek. A megfelelő kezelést az orvosok mindig az adott probléma kiváltó okához igazítják. Ez magában foglalhat életmódbeli változtatásokat, hallókészülékek használatát, kognitív viselkedésterápiát, hangterápiát vagy gyógyszeres kezelést.

Bár egyes esetekben a fülzúgás nem szüntethető meg teljesen, sok ember megtanulja, hogyan éljen együtt ezzel az állapottal. Nagyon súlyos esetben pedig –, ha a beteg semmilyen kezelésre nem reagál, a tünetei igen hevesek, gyakoriak – a műtét lehetősége is szóba jöhet.

Borítókép: Envato Elements