Szimpatika – A füstmentes dohánytermékek károsítják leginkább a fogimplantátumot

A kutatás rámutat, a nemdohányzókkal összevetve minden dohánytermék károsította az implantátum körüli szövetet, legnagyobb mértékben a vízipipa és a snüssz. A köztudatban kevésbé károsnak tartott alternatív dohánytermékek fogágyra gyakorolt hatása pedig legtöbbször nem különbözik a hagyományos cigarettáétól, esetenként rosszabb annál.

A Semmelweis Egyetem kutatói a dohányosok körében kedvelt termékek fogimplantátum körüli szövetekre gyakorolt hatását vetették össze nemdohányzók fogágyával.

Az implantátum körüli betegségek és a szájüregi elváltozások kialakulásának esélye nagyobb a dohányosoknál, akik ezért veszélyeztetett csoportnak számítanak.

„Célunk az volt, hogy összehasonlítsuk az implantátum körüli jellemzőket az elektronikus cigarettát, a vízipipát, a hagyományos cigarettát, a füstmentes dohányterméket használók és a nemdohányzók (semmilyen nikotin- és dohányterméket nem használók) körében” – mondja dr. Vámos Orsolya PhD-hallgató, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának munkatársa, a tanulmány első szerzője.

A kutatók különös figyelmet fordítottak az alternatív dohánytermékekre, melyek népszerűsége folyamatosan nő, részben azért, mert a hagyományos cigarettánál kevésbé tartják őket károsnak.

A sorrendet különböző gyulladást jelző klinikai tényező alapján, például vizsgálatkor fellépő vérzés az íny és az implantátum közötti tasakban, e tasak mélysége, lepedék-lerakódás az implantátumon, megnövekedett folyadékképződés a tasakban, csontveszteség, stb. állították fel.

A nemdohányzókkal összevetve minden dohánytermék károsította az implantátum körüli szövetet, legnagyobb mértékben a vízipipa és a snüssz.

Az elektromos cigaretta esetében tapasztalták a legkisebb eltérést a nemdohányzókhoz és a többi dohánytermékhez képest.

Tévhit, hogy a füstmentes termékek vagy a vízipipa kevésbé ártanak, ugyanis komolyan károsítják az implantátum körülötti szöveteket – mondja dr. Kispélyi Barbara, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának docense, a tanulmány utolsó szerzője.

A dohányzás akár kizáró ok is lehet, ha valaki implantátumra szorul, a füstben található vegyi anyagok ugyanis károsítják a beültetett fog körüli szövetet, illetve lassítják annak gyógyulását.

„A dohánytermékek füstjében található komponensek hatására megnövekszik a gyulladást előidéző és fenntartó anyagok szintje az ínyben. A nikotin emellett érösszehúzó hatással bír, amely csökkenti a szövetek vérellátását, így a seb gyógyulását is nehezíti” – mondja dr. Vámos Orsolya.

Az implantátum behelyezése után a gyógyulási folyamattal is számolni kell, ahol az azt körülvevő lágyrész sérülékenyebb, mint a természetes fogat övező szövet – teszi hozzá. 

Hogy beültethetnek-e implantátumot dohányosoknak vagy sem, a dohányzás mértéktől, valamint további, általános egészséget befolyásoló tényezőtől függ. Fontos még a szájhigiénia, mely dohányzóknál rendszerint rosszabb.

„Az egészségügyi szempontok mellett számolni kell a beavatkozással járó enyhe traumával, komplikációval, amelynek a beteget kitesszük, a beavatkozás költségeivel, ezért az orvos felelőssége, hogy javasolja-e a beültetést az alapos tervezés és felvilágosítást követően vagy az esetleges kockázatok, szövődmények miatt inkább nem javasolja” – magyarázza dr. Kispélyi Barbara.

Ha elhagyása nem is opció, a dohányzást az implantátum-beültetést követő néhány napban mindenképpen kerülni kell. A továbbiakban pedig azért érdemes, mert az implantátum körüli gyulladás fő okozójaként annak elvesztését válthatja ki.

Egészséges, nem dohányzó betegeknél a beültetett implantátum ötéves túlélési aránya átlagosan 96,9 százalék felett van, dohányzóknál ez az érték csak 89,6 százalék.

Borítókép: Envato Elements