A szív titkai

Szerző: Varga Julis
Vannak olyanok, akik előtt a szívnek nincsenek titkai. Ők a kardiológusok.
Azt felesleges ragozni, hogy mennyire fontos szerepet tölt be a szívünk szervezetünkben. De pont emiatt könnyű túlzásba esnünk a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban. Arról, hogy mikor indokolt felkeresnünk kezelőorvosunkat, Dr. Andrássy Péter kardiológust, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főorvosát kérdeztük
- Mik a legfontosabb kardiovaszkuláris betegségek és milyen tünetei vannak?

A kardiovaszkuláris betegségek képezik a fejlett társadalmakban a leggyakoribb halálokot.
A betegség lényege, hogy az oxigéndús vért szállító artériás erek beszűkülnek, adott esetben hirtelen elzáródnak. A tünetek attól függenek, hogy éppen melyik szervet ellátó ér szűkületéről vagy elzáródásáról van szó.Ide tartozik a szívinfarktus, a szívet ellátó egyik koszorúér hirtelen elzáródása. Tünetei lehetnek a szorító, nyomó mellkasi fájdalom, mely sugározhat a torokba, karokba, illetve fulladás, nehézlégzés, verítékezés, halálfélelem. Ez a betegség azonnali ellátás nélkül az esetek akár 30%-ában is halálos lehet.
A koszorúérszűkület tünetei lehetnek a döntően fizikai terhelésre jelentkező, nyugalomban pár perc alatt szűnő mellkasi nyomás (angina), mely sugározhat a karokba, torokba, illetve fulladás, verítékezés kíséri.
Az alsó végtagi érszűkület pár száz méter vagy rövidebb séta után a vádliba sugárzó fájdalom, görcs formájában jelentkezik. Az agyi keringési zavar, a stroke tünete lehet az arc elferdülése, testfélgyengeség, féloldali bénulás, szédülés, látászavar, beszédzavar. Ezen tünetek esetén is azonnal orvoshoz kell fordulnunk.
Mi a teendő, ha a fent említett szívinfarktusra jellemző tüneteket észleljük magunkon vagy családtagjainkon?
Megfelelő orvosi segítség nélkül a szívinfarktus az esetek 30%-ában halálos kimenetelű lehet.  A cél az elzáródott ér mielőbbi kinyitása, amire szerencsére Magyarországon már megfelelő eszközökkel és infrastruktúrával rendelkezünk. Úgynevezett szívkatéteres vizsgálattal megállapítható, hogy melyik koszorúér záródott el és az elzárt eret azonnal ki is lehet nyitni egy megfelelő katéteren keresztül. A vizsgálat a csukló artéria vagy az ágyékban futó comb artéria megszúrásával és ezen keresztül zajlik. A beavatkozás gyakorlatilag fájdalommentes.


A beavatkozást kardiológusok végzik, de a várható sikerben a betegnek és hozzátartozóinak is hatalmas szerepük van.

- Miért?

Nem mindegy mennyi idő telik el a szívinfarktus tüneteinek kezdetétől a beavatkozásig. Minden egyes fél óra késedelem 10 %-kal növeli a betegség halálozását még akkor is, ha későbbiekben kinyitjuk az elzárt eret. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy a megfelelő kezelés lehetséges késedelmének leggyakoribb oka az, hogy a betegek bizonytalanságból, félelemből, esetleg tudatlanságból késve kérnek orvosi segítséget.

- Kitől kérjünk orvosi segítséget, ha észleljük magunkon vagy családtagunkon az infarktus tüneteit?

Azonnal a mentőszolgálatot hívjuk. A telefonban elmondott típusos infarktus tünetek esetén a megfelelően szakképzett mentőegység percek alatt a helyszínre érkezik, és helyszíni orvosi vizsgálat és EKG készítése alapján nagy biztonsággal el tudja dönteni, hogy valóban heveny szívinfarktusról van-e szó. Ha igen, akkor a beteget azonnal szívkatéteres laboratóriummal rendelkező centrumba szállítják, ahol egy erre specializálódott szakképzett team a lehető leghamarabb kinyitja az elzáródott koszorúeret.
Tapasztalataim szerint csak felesleges késedelemhez vezet, ha a családban levő egészségügyi dolgozókat, orvos ismerősöket hívnak fel a betegek, amennyiben a szívinfarktus tüneteit észlelik magukon vagy hozzátartozójukon.

- Hány éves kortól ajánlott a rendszeres kardiológiai vizsgálat és kiknek?

Erre a kérdésre így egyértelmű választ nem lehet adni. Általánosságban elmondható, hogy a teljes népességnek nincs szüksége rendszeres kardiológiai vizsgálatra.
Azoknak viszont, akiknek ismert kardiovaszkuláris betegségük van, igen. Ide tartoznak a szívinfarktuson átesett betegek, azok, akiknek ismert koszorúérbetegségük van, például koszorúértágításuk volt vagy bypass műtétjük, akiknek stroke, agyvérzés szerepel a megelőző kórtörténetükben, a végtag érszűkületben, cukorbetegségben, evvel szövődött veseelégtelenségben szenvedők, illetve akiknek súlyos magasvérnyomás-betegségük van szívizomkárosodással.
Ezeknél a betegeknél már megtörtént a baj, tehát egy fokozottan veszélyeztetett csoportról van szó, akiknél a rendszeres orvosi kontrollvizsgálatra úgynevezett másodlagos megelőzés céljából, azaz egy újabb súlyos vaszkuláris betegség megelőzése miatt van szükség. A rendszeres vizsgálat során célszerű ellenőrizni, hogy megfelelő, vagy ha már kezelt, megfelelően be van-e állítva a beteg vércukorszintje, vérzsírszintje, vérnyomása, testsúlya, és megfelelő életmódot folytat-e a betegünk. Itt a legfontosabb tényező a dohányzás elhagyása és aktív, mozgásgazdag életmód folytatása. Ezen életmódbeli változások szorosan összefüggenek a fent említett mérhető paraméterekkel, ez az a terület, ahol a betegek aktívan is részt vehetnek „önmaguk gyógyításában" és amit semmilyen gyógyszeres terápia nem tud pótolni.
Panaszok esetén pedig ezek okának tisztázására célzott kardiológiai vizsgálatokat kell végezni.

- Milyen vizsgálatokat végezzünk egészséges, panaszmentes egyéneknél a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése érdekében?

A megelőzés szempontjából az életmódra és nem a vizsgálatokra helyezném a hangsúlyt. Egyforma súllyal esik latba a dohányzás mellőzése, a normális testsúly, a mozgásgazdag életmód és az egészséges (zsírszegény) táplálkozás.
Bizonyos rizikófaktorok egyszerű orvosi vizsgálattal kiszűrhetőek a családorvosnál egyéb ügyben tett látogatások során. Ilyenkor célszerű a vérnyomásmérést elvégezni, és a veszélyeztetett populációban, azaz férfiaknál 40 év felett, nőknél pedig menopausa után a vérzsír, vércukorszinteket egy egyszerű vérvétellel ellenőrizni. Panaszok nélkül nem indokolt egyéb célzott kardiológiai vizsgálatot (terheléses EKG, szív ultrahang, különböző szív CT vizsgálatok) elvégezni.
Mindennapi gyakorlatom során magam is találkozom olyan panaszmentes emberekkel, akik kardiológiai vizsgálatot szeretnének, hogy megállapítsuk, nincs-e valamilyen betegségük. Sajnos ezek az úgynevezett menedzserszűrő programok bizonyos összegekért elérhetőek. Általában szívultrahangos, terheléses EKG vizsgálatot is tartalmaznak. Azt kell mondjam, hogy semmiféle tudományos alapja nincs ezen vizsgálatok elvégzésének megfelelő indikáció nélkül. Itt egyszerűen egy törvényes, de szakmai szempontból indokolatlan üzleti vállalkozásról van szó.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!