Emiatt lehetünk korán kelő típusok
Az ember, és persze más élőlények cirkadián ritmusának alapvető irányítója az a környezet, amelyben él. A modern ember afrikai eredete során a trópusi, nagyjából 12-12 órás napszakok vezérelték azt, hogy mikor és meddig legyen ébren.
Az Afrikát már több százezer évvel korábban elhagyó rokonaink, a neandervölgyiek viszont a mérsékelt égöv időszakosan jóval rövidebb nappalaihoz alkalmazkodtak – ez könnyen érthető, mert ez tette csak lehetővé a megfelelő élelemszerzést, főként a téli időszakban.
Azután, amikor a modern ember is kivonult Afrikából és keveredhetett a neandervölgyiekkel, számos génjük átkerült a mai emberi génkészletbe. A neandervölgyiek génjei, amelyek már korábban a hűvösebb klímához és eltérő környezethez alkalmazkodtak, segítették, gyorsították a modern ember alkalmazkodását ugyanehhez.
A kutatók 246 olyan gént vizsgáltak meg, amelyek a cirkadián ritmussal összefüggenek. Ezekből több tucat esetében sikerült azonosítani, hogy a neandervölgyiek esetében meghatározó jelentőséggel bírtak, és eltért a modern emberben lévő változatuk a neandervölgyiekétől.
Ezután a kutatók azt mérték fel a brit BIOBANK adatain, hogy azok a cirkadián génjeink, amelyeket a neandervölgyiektől örököltünk, vajon összefüggésbe hozhatóak-e az adott gént hordozó személy alvás-ébrenlét ritmusával, kronotípusával.
Arra jutottak, hogy ezek a neandervölgyi eredetű cirkadián gének jóval inkább összefüggenek azzal, ha valaki pacsirta típusú, vagyis hajlamosabb korán kelni, vagyis a neandervölgyi örökség ébreszti fel azokat, akik korán kelő kronotípusúak.
A felfedezés összhangban van az állatvilágban tett, szintén a magasabb szélességekhez való alkalmazkodás genetikai jeleivel, a kutatók szerint a modern ember esetében is azért maradhattak meg ezek a neandervölgyi gének, mert elősegítették a környezethez alkalmazkodásunkat.
A kutatók hozzátették, mivel a cirkadián ritmus elképesztően összetett genetikai irányítású tulajdonság, ezért a most vizsgált néhány tucat gén semmiképp sem adhat teljes képet. Igyekeztek olyan géneket kiválasztani, amelyek a legalapvetőbbek a cirkadián irányítás szempontjából, de előfordulhat, hogy mégis kimaradtak olyan gének, amelyek fontosak lennének.
A talált különbségek mindenesetre jól magyarázhatóak az afrikai és a mérsékelt övi életkörülmények hatásával, az eltéréshez való alkalmazkodással.
Borítókép: elements.envato.com
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Ezektől a növényektől tartsuk távol gyermekünket és házikedvencünket!
- Kortársaiknál egészségesebben élnek a daganaton átesettek
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!