Félelmetes, letaglózó érzések fogságában

Forrás: neurologiaikozpont.hu
A pánikrohamok, a pánikbetegség egyre több embert érintenek, sokan tapasztalják meg a félelmetes, letaglózó érzéseket időről időre. A Neurológiai Központ pszichológusa, szexuálpszichológus, Kispál Mónika megosztja olvasóinkkal, hogy milyen kritériumok alapján dönthető el a pánikbetegség és hogyan segíthet az állapoton a kognitív viselkedésterápia.

Mit is jelent a pánikroham?

A pánikroham egy hirtelen kezdődő, intenzív félelem erős testi tünetekkel, mint például szapora pulzus, nehézlégzés és katasztrofizáló gondolatok, leginkább azzal kapcsolatosan, hogy az érintett elveszti a kontrollt vagy meg fog halni.

forrás: elements.envato.com

Ez nagyon ijesztő helyzet, ami azonban valójában nem veszélyes, viszont egyre többeket érint. Felmérések szerint 100 emberből 1-3 személy él pánikbetegséggel és ennél többen tapasztalják meg legalább egyszer a pánikrohamot. A pánikroham egy váratlanul érkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és max. 20-30 perc alatt szűnik meg.

Az alábbi tünetekkel jár:

  • erős szívdobogás,
  • intenzív félelem vagy diszkomfort érzés,
  • nehézlégzés, légszomj,
  • gombócérzés a torokban,
  • izzadás,
  • remegés,
  • szájszárazság,
  • zsibbadás, bizonytalan testi érzések,
  • hányinger, hányás,
  • mellkasi fájdalom, diszkomfort,
  • zavarodottság,
  • félelem attól, hogy elveszítjük a kontrollt, a józan eszünket, annak az érzése, hogy elszakadtunk a valóságtól,
  • halálfélelem.

forrás:elements.envato.com

Természetesen nem mindenkinél jelenik meg minden egyes tünet, de ha legalább 4 jelentkezik, akkor már pánikrohamról lehet beszélni. A diagnózis felállítása szakember feladata. Nagyon fontos, hogy ne diagnosztizáljuk magunkat.

Ha tapasztaljuk a tüneteket, próbáljunk minél előbb segítséget kérni. Nehéz megtenni az első lépést. Bátorság kell hozzá és a felismerés, hiszen sokszor nem is tudjuk, hogy épp egy pánikot éltünk át.

A félelem megsokszorozódhat, mert nem értjük, hogy mi történik/történt velünk. Pánikbetegségről csak hozzáértő szakember adhat diagnózist.

Amikor több roham után felmerül valakiben a pánikbetegség gyanúja, és orvoshoz – akár háziorvoshoz - fordul, első sorban ki kell zárni a szervi okokat, hiszen aki először tapasztalja a rohamot, azt gondolhatja, szívinfarktusa vagy legalábbis kardiológiai eredetű rosszulléte van.

Ezért legalább olyan vizsgálatokat el kell végezni, mint a vérnyomásmérés, a laborvizsgálatok, a vércukorszint ellenőrzése, a pajzsmirigy működésének vizsgálata és az EKG.

Ha kiderül, hogy nincs fizikai ok a háttérben, pszichiáterhez érdemes fordulni, aki felállíthatja a diagnózist.

A szakember olyan kérdések alapján dönti el, valóban pánikbetegségről van-e szó, mint például, hogy kimenekült-e már helyzetekből attól tartva, hogy pánikrohama lesz, elkerül-e olyan szituációkat, amikor nagyobb az esélye annak, hogy rohama lesz, szorong-e attól, hogy bármikor pánikrohama lehet, alkalmaz-e valamilyen „segédeszközt”, például gyógyszert, alkoholt, hogy elkerülje a rohamot.

forrás:elements.envato.com

Kiváltó okok

A szakember a kiváltó okoknak is igyekszik utánajárni, ami nem is olyan egyszerű, ugyanis sohasem csak egyetlen ok áll a háttérben. Olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint:

  • erősen stresszes élethelyzet,
  • szorongásra való hajlam,
  • erős biológiai stresszválasz,
  • tanult viselkedésformák, például katasztrofizálásra való hajlam,
  • gyakori negatív gondolatok,
  • egyéb pszichológiai problémák, például poszt-traumatikus stressz szindróma (PTSD), obszesszív kompulzív zavar (OCD), depresszió.

Hogyan segíthet a pánikbetegségen a viselkedésterápia?

"Ha valaki pánikbetegség diagnózisával fordul hozzánk, több eszköz áll rendelkezésünkre a segítséghez, amelyek közül különösen hasznos lehet a kognitív viselkedésterápia és a különböző relaxációs technikák a szorongás enyhítésére.

A kognitív viselkedésterápia e tekintetben egyfajta tűzoltás: amíg ég a tűz, nem az a fontos, mi okozta, hanem az, hogy hogyan olthatjuk el.

Az ülések során megtanuljuk felismerni a negatív gondolatokat, érzéseket, mert ezek fontos szerepet játszanak a pánikroham kialakulásában.

Több ponton is be lehet avatkozni ebben a téves működésben: korrigálni lehet azt a téves értelmezést, amit a testi érzések keltenek a kliensben, ki lehet kapcsolni azt a folyamatos készenlétet, amivel a páciens a „veszélyes” testi érzeteit monitorozza, és lehet változtatni az elkerülő-biztonságkereső viselkedésen is."- osztotta meg Kispál Mónika.

forrás:elements.envato.com

A viselkedésterápia egy célmeghatározással kezdődik a pszichológus és a kliens közt, és olyan érzékeny témákkal foglalkozhat, mint a szorongást okozó gondolatok feltárása, a testi érzetek beazonosítása, bizonyos téves meggyőződések felismerése, a szorongás természetének megértése, elemzése és a megtanult új viselkedési formák gyakorlása.

A viselkedésterápia mellé a szorongás oldására alkalmas relaxációs technikák és szükség esetén pszichiáter által rendelt gyógyszerek is csatlakozhatnak és ezek együttesen eredményezhetik azt a stabil képességet, amellyel ellenőrzésünk alatt tudjuk tartani a korábban kontrollálhatatlan érzéseinket, értelmezéseket.

 

Borítókép: elements.envato.com

 

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!