A szaglásunk befolyásolhatja, milyennek látjuk a színeket
Ennek az asszociációnak köszönhető például, hogy a melegebb színeket (amint ezt a nevükben is jelezzük) magasabb hőmérsékletűnek érzékeljük, vagy épp a mélyebb hangokat a fizikai mélységekkel azonosítjuk, illetve egyes színeket és ételek ízét is összekapcsoljuk, erre példa lehet a narancs.
Egy újonnan, a Frontiers in Psychology folyóiratban közzé tett kutatás szerint a szagok és a színek érzékelése összefügghet.
Egy kísérlet során 24 embert beültettek egy elsötétített, tisztított levegőjű terembe, ahol semmi más nem volt, mint egy-egy képernyő, illetve az illatanyagokat a terembe befúvó szerkezet.
Az alanyok azt a feladatot kapták, hogy a képernyőn számukra megjelenített színt két csúszka segítségével állítsák át semleges szürkére. Minden alany minden illattal 5-5 alkalommal találkozott, és mindegyik esetben végigjátszotta a szín átállítását.
Az így kapott eredményeket értékelte ki azután a kutatócsoport.
Azt találták, hogy a befújt illatanyag befolyásolta, hogy a beállított „szürke” valójában mennyire volt szürke, és milyen más árnyalatok felé tolódott el ehhez képest a beállított szín.
A kísérletek során kávé, menta, cseresznye, citrom és karamell illatát fújták be (külön-külön), ezek eltérő mértékben módosították a színérzékelést. Kontrollként tiszta víz volt még az illatszóróban, ezt is végigtesztelték a szakemberek.
A citrom illata hatására a sárgás-zöldes, a karamell hatására sárgás-barnás, a cseresznye és a kávé illata hatására vöröses-barnás, a menta hatására barnás felé tolódott el a látott szín, ám a tiszta víz hatására valóban szürkére állították az alanyok a képen látható színt.
Vagyis, az egyes illatok befolyásolták azt, hogy milyennek látszott a megjelent szín.
Az eltérések megfeleltek a szín és illat közti, korábban már feltárt érzékszerveket összefogó asszociációknak, egy kivételt a menta jelentette, ez valamilyen okból nem a várt zöldes-kékes felé, hanem a vörös felé tolta el a színérzékelést.
A kutatók egyelőre nem tudnak pontos magyarázatot adni a jelenségre, számos elképzelés is felmerült, amelyek közül további vizsgálatokkal lehet majd kideríteni, melyik állhat a legközelebb a valósághoz.
Borítókép: elements.envato.com
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Nagy agy, gyorsabb öregedés?
- Mi van az otthoni porban, és miért számít ez?
- Hatalmas átalakuláson esik át a szervezetünk, kétszer is
- Háromdimenziós tervezéssel végeznek állkapocshelyreállító műtéteket
- Molnár Andrea: „Nem félek belevágni új dolgokba„
- A vicces szülőknek jobb a kapcsolatuk a gyermekükkel
- Vegyük fel a harcot a visszerekkel!
- Ezért hízunk, ha a tévé előtt eszünk
- Így segíthetünk gyermekünknek sikeresen visszatérni az iskolába
- Hogyan kerülhetjük el a vashiányt?
- Ultrafeldolgozott élelmiszerek - ezért ne fogyasszuk őket!
- Ferde, csámpás, aszimmetrikus? Teljesen rendben van!
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!