A szem figyelésével korán fény derülhet a hallásromlásra
Módosítva: 9/27/2023 Forrás: hvg.hu 2 perc KutatásSzemHalláshalláskárosodás
Bár a halláskárosodást elsősorban az időskorral párosítják, vannak, akiknél már 40-50 éves korukban elindul a hallásvesztés. Az első jelek, például a beszédhallás képességének csökkenése vagy elvesztése egy zajos környezetben, még nem feltűnőek, ráadásul a rendelkezésre álló vizsgálati technikák sem mindig képesek érzékelni ezeket.
A kifejezett halláskárosodást általában egy-két évtizeddel a beszédészlelési nehézségek első jelei után diagnosztizálják, néha már későn. Kanadai kutatók ezért új módszert kerestek, és úgy tűnik, hogy a szemmozgások figyelésében meg is találták ezt.
Korábbi kísérletek már kimutatták, hogy megnő a pupilla mérete, ha valaki nagyon koncentrál a beszéd megértésére, azonban az úgynevezett pupillometriás mérésekkel néhány probléma is adódott. Például az, hogy a pupilla nagyon érzékeny a fényváltozásokra (kisebb lesz, ha világosabb a környezet, és fordítva), illetve az is befolyásolhatja a méretét, hogy milyen a relatív szöge a kamerához képest (ha valaki oldalra mozdítja el a fejét, úgy tűnhet, mintha a pupilla mérete is változna).
A kanadai Rotman Kutatóintézet idegtudósai ezért új vizsgálati módszert kerestek az erőfeszítést igénylő hallgatásnak (azaz a halláskárosodás első jelének) az észlelésére. Úgy gondolták, hogy önmagukban a szemmozgások is jelezhetik a kognitív erőfeszítést: az emberek szemmozgása ugyanis csökken akkor, ha koncentrálnak.
Hipotézisüket kísérletekkel tesztelték, 26 fiatal, 18 és 35 év közötti felnőtt bevonásával. Kamerás szemkövető eszközt használtak a szemmozgások figyelésére, és egyre erőteljesebb háttérzajjal játszottak le számukra értelmezendő szöveget.
Kiderült, hogy minél jobban kellett figyelni a szöveg megértésére, annál csekélyebb volt a szemmozgás. Az eredmények kiemelik a szemmozgásfelvételek jelentőségét annak meghatározásában, hogy mekkora erőfeszítésre van szüksége valakinek a hallásra különböző körülmények között.
Ennek alapján új teszteket lehet alkalmazni a halláscsökkenés kimutatására.
A kutatók egyébként azt is megjegyzik, hogy a hallás erőltetése nem mindig kapcsolódik fiziológiai problémákhoz. Akkor is feszültebben figyelhetünk, ha olyan nyelvet hallunk, amelyet nem vagy nem elég jól beszélünk, ha nem folyékony a beszéd, esetleg szintaktikailag összetett vagy kétértelmű mondatokat kell feldolgoznia az agyunknak.
Borítókép: elements.envato.com