A szem figyelésével korán fény derülhet a hallásromlásra
A kifejezett halláskárosodást általában egy-két évtizeddel a beszédészlelési nehézségek első jelei után diagnosztizálják, néha már későn. Kanadai kutatók ezért új módszert kerestek, és úgy tűnik, hogy a szemmozgások figyelésében meg is találták ezt.
Korábbi kísérletek már kimutatták, hogy megnő a pupilla mérete, ha valaki nagyon koncentrál a beszéd megértésére, azonban az úgynevezett pupillometriás mérésekkel néhány probléma is adódott. Például az, hogy a pupilla nagyon érzékeny a fényváltozásokra (kisebb lesz, ha világosabb a környezet, és fordítva), illetve az is befolyásolhatja a méretét, hogy milyen a relatív szöge a kamerához képest (ha valaki oldalra mozdítja el a fejét, úgy tűnhet, mintha a pupilla mérete is változna).
A kanadai Rotman Kutatóintézet idegtudósai ezért új vizsgálati módszert kerestek az erőfeszítést igénylő hallgatásnak (azaz a halláskárosodás első jelének) az észlelésére. Úgy gondolták, hogy önmagukban a szemmozgások is jelezhetik a kognitív erőfeszítést: az emberek szemmozgása ugyanis csökken akkor, ha koncentrálnak.
Hipotézisüket kísérletekkel tesztelték, 26 fiatal, 18 és 35 év közötti felnőtt bevonásával. Kamerás szemkövető eszközt használtak a szemmozgások figyelésére, és egyre erőteljesebb háttérzajjal játszottak le számukra értelmezendő szöveget.
Kiderült, hogy minél jobban kellett figyelni a szöveg megértésére, annál csekélyebb volt a szemmozgás. Az eredmények kiemelik a szemmozgásfelvételek jelentőségét annak meghatározásában, hogy mekkora erőfeszítésre van szüksége valakinek a hallásra különböző körülmények között.
Ennek alapján új teszteket lehet alkalmazni a halláscsökkenés kimutatására.
A kutatók egyébként azt is megjegyzik, hogy a hallás erőltetése nem mindig kapcsolódik fiziológiai problémákhoz. Akkor is feszültebben figyelhetünk, ha olyan nyelvet hallunk, amelyet nem vagy nem elég jól beszélünk, ha nem folyékony a beszéd, esetleg szintaktikailag összetett vagy kétértelmű mondatokat kell feldolgoznia az agyunknak.
Borítókép: elements.envato.com
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Az sem jó, ha túl sok van belőle és az sem, ha kevés
- Nyári hajproblémák és megelőzésük
- Köszméte, avagy a vitaminokban gazdag egres
- Tévhitek a napozásról és a naptejről
- Nyáron gyakoribb a kontaktlencse miatti fertőzés
- Törpemalacokat és kutyákat vizsgáltak az ELTE kutatói
- Miért rosszabbodnak a refluxos panaszok nyáron?
- Ezért igyunk fügefalevél-teát!
- Milyen betegségeket kaphatunk el az élővizekben vagy a strandon?
- Hűtsd le magad belülről
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!