Magyar kutatók új módszereket találtak az öregedés megállítására
Tudósok már korábban azonosítottak egy specifikus folyamatot, amely segít szabályozni a DNS mozgó részeit és védelemmel szolgál ellenük. Ez olyan sejtekben vagy élőlényekben található meg, amelyek nem öregszenek, például a rákos őssejtekben.
Amikor az ELTE kutatói a Caenorhabditis elegans nevű féregben bekapcsolták ezt védelmet, a féreg jelentősen tovább élt – közölte az ELTE Genetikai Tanszéke. A magyar genetikusok eredményei a Nature Communications folyóiratban jelentek meg.
Mint írják, a férgek belsejében a bejuttatott védelmi rendszert tartalmazó sejtek zölden világítanak, ami annak ellenőrzésére szolgál, hogy a védelmi rendszer bejuttatása sikeresen megtörtént-e. Azok a férgek, amelyekben működik a védelem, 30 százalékkal tovább élnek.
Sturm Ádám, az ELTE Genetikai Tanszék kutatója és Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője korábbi, az öregedéskutatás területén fontos előrelépésként számon tartott közös cikkükben a védelmi rendszer és a biológiai halhatatlanság összefüggésének koncepcióját fogalmazták meg.
A legújabb publikációjukban kísérleti bizonyítékkal támasztották alá elméletüket. Kutatásuk megmutatta, hogy a DNS mozgó részei aktivitásának szabályozása valóban meghosszabbíthatja az élettartamot, ami arra utal, hogy ezek a mobilis DNS-elemek döntő szerepet játszhatnak az öregedési folyamatban.
A kutatók különböző technikákat alkalmaztak, hogy az aktivitását csökkentsék. Ennek hatására a férgek lassabban mutatták az öregedés jeleit. Sőt, amikor több ilyen elem tevékenységét egyszerre tudták lecsökkenteni, a férgek élettartama még tovább nőtt.
Az ELTE kutatóinak csapata emellett speciális epigenetikai módosításokat fedezett fel e férgek DNS-ében az öregedési vizsgálataik során. Az epigenetikai módosítások a DNS olyan módosításai, amelyek nem a DNS kódot, azaz a szekvenciát érintik.
A DNS N6-adenin metilációnak nevezett módosításokról megfigyelték, hogy növelik a DNS mozgó elemeinek aktivitását, és azt találták, hogy az öregedéssel párhuzamosan egyre több lesz az N6-adenin metiláció az állatokban, ami arra utal, hogy ez az epigenetikai módosítás szintén fontos szerepet játszhat az öregedésben.
„Ez az epigenetikai módosítás nemcsak az öregedésben játszott potenciális szerepének a felfedezése miatt nagyon izgalmas, de megnyithatja az utat egy olyan módszer előtt, amely képes meghatározni az életkort a DNS-ből, amelynek akár az igazságügyben is fontos szerepe lehet a későbbiekben” – hangsúlyozza Vellai Tibor a felfedezés jelentőségét.
Borítókép: elements.envato.com
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!