Szimpatika – Magyar kutatók új módszereket találtak az öregedés megállítására

Tudósok már korábban azonosítottak egy specifikus folyamatot, amely segít szabályozni a DNS mozgó részeit és védelemmel szolgál ellenük. Ez olyan sejtekben vagy élőlényekben található meg, amelyek nem öregszenek, például a rákos őssejtekben.

Amikor az ELTE kutatói a Caenorhabditis elegans nevű féregben bekapcsolták ezt védelmet, a féreg jelentősen tovább élt – közölte az ELTE Genetikai Tanszéke. A magyar genetikusok eredményei a Nature Communications folyóiratban jelentek meg.

Mint írják, a férgek belsejében a bejuttatott védelmi rendszert tartalmazó sejtek zölden világítanak, ami annak ellenőrzésére szolgál, hogy a védelmi rendszer bejuttatása sikeresen megtörtént-e. Azok a férgek, amelyekben működik a védelem, 30 százalékkal tovább élnek.

Sturm Ádám, az ELTE Genetikai Tanszék kutatója és Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője korábbi, az öregedéskutatás területén fontos előrelépésként számon tartott közös cikkükben a védelmi rendszer és a biológiai halhatatlanság összefüggésének koncepcióját fogalmazták meg.

A legújabb publikációjukban kísérleti bizonyítékkal támasztották alá elméletüket. Kutatásuk megmutatta, hogy a DNS mozgó részei aktivitásának szabályozása valóban meghosszabbíthatja az élettartamot, ami arra utal, hogy ezek a mobilis DNS-elemek döntő szerepet játszhatnak az öregedési folyamatban.

A kutatók különböző technikákat alkalmaztak, hogy az aktivitását csökkentsék. Ennek hatására a férgek lassabban mutatták az öregedés jeleit. Sőt, amikor több ilyen elem tevékenységét egyszerre tudták lecsökkenteni, a férgek élettartama még tovább nőtt.

Az ELTE kutatóinak csapata emellett speciális epigenetikai módosításokat fedezett fel e férgek DNS-ében az öregedési vizsgálataik során. Az epigenetikai módosítások a DNS olyan módosításai, amelyek nem a DNS kódot, azaz a szekvenciát érintik.

A DNS N6-adenin metilációnak nevezett módosításokról megfigyelték, hogy növelik a DNS mozgó elemeinek aktivitását, és azt találták, hogy az öregedéssel párhuzamosan egyre több lesz az N6-adenin metiláció az állatokban, ami arra utal, hogy ez az epigenetikai módosítás szintén fontos szerepet játszhat az öregedésben.

„Ez az epigenetikai módosítás nemcsak az öregedésben játszott potenciális szerepének a felfedezése miatt nagyon izgalmas, de megnyithatja az utat egy olyan módszer előtt, amely képes meghatározni az életkort a DNS-ből, amelynek akár az igazságügyben is fontos szerepe lehet a későbbiekben” – hangsúlyozza Vellai Tibor a felfedezés jelentőségét.

Borítókép: elements.envato.com