Minden, ami por!

A por olyan szilárd részecskéket jelent, amelyek könnyű fajsúlyúak, így a levegővel keveredve szállnak, míg le nem rakódnak tárgyakra, növényekre. A port több elem is alkothatja:

• homokszemcsék,
• elhalt növényi részek,
• a poratkák ürüléke,
• apró, textíliából lefoszlott részek,
• élőlények hámsejtjei (beleértve természetesen az emberéit is).

Ezek a részecskék lehetnek szerves vagy szervetlen anyagok. Előbbibe tartoznak a pollenek, spórák vagy baktériumok, utóbbiba pedig az ásványi rostok vagy a kőpor. Ezek összessége a házi por, ami mindenhol jelen van.

Ki ne akarna megszabadulni a porcicáktól, amelyek akár jó nagy darabokban lapulnak az ágy alatt vagy a sarokban. A sztatikus elektromosság miatt ugyanis nincs olyan otthon, ahol ne jelennének meg a porcicák. Ezekben aztán kényelmes otthonra lelnek a poratkák, melyek nem igazán teszik egészségessé a levegőt. De róluk később.

A por kapcsán gyakran találkozhatsz a PM (particulate matter) rövidítéssel. Ez némileg már túlmutat az otthon takarítandó felületeken, ugyanis a levegőben szálló szilárd és folyékony részecskéket jelöli. A szálló por sok gondot okozhat: a szezonális, főként nyári időszakban különösen, ugyanis eső híján megnövekszik a por mennyisége, ami igencsak rontja a levegő minőségét.

A por hatása az egészségre

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ezek az apró részecskék miért is olyan károsak az egészségre. Ez elsősorban a PM10, azaz a 10 mikrométernél kisebb részecskék esetén kérdéses. Ekkor ugyanis annyira kicsi a részecskék átmérője, hogy nem képesek fennakadni az orr és a légzőrendszer szűrőin, így könnyebben eljutnak a tüdőbe. Ez azért is gond, mert PM10 jóformán bármi lehet: nitrát, szulfát, nehézfémek, spórák, pollenek, szén, halogéntartalmú vegyület stb. Ennek apropóján pedig a tüdőbe kerülve komoly gondokat okozhatnak.

A toxikus anyagok ugyanis rendkívüli mértékben károsíthatják az egészségünket. És mivel sokrétű lehet az összetételük, az egészségünkre is különböző mértékben hathatnak. Ez függ attól is, hogy

• milyen a por anyaga,
• milyen a szemcseméret (PM2, PM5, PM10),
• mekkora a por sűrűsége,
• mennyi az expozíciós idő (azaz mennyi időt töltesz az adott környezetben),
• mekkora az egyéni érzékenységed (ez egészségügyi állapotod, korod stb. függvénye).

Vannak persze nagyobb porterhelésű területek, mint például egy építkezés, egy bánya, az üveg– vagy a gumigyártás, a festékipar vagy egy fogtechnikus műhelye, de bizony a nagyvárosok szmogos utcái is gondot okozhatnak.

A por ugyanis számos tüdőbetegség melegágya lehet. Ilyenek például a szilikózis vagy a fibrózisos megbetegedések. Ezek pedig akár tüdőrákhoz is vezethetnek.

Porallergia, pontosabban poratka-allergia

Nem csak a szálló por okozhat gondot. Sőt, ami sokkal több embert érinthet, az a poratka problémája. Ugyanis a porban élő apró (0,3 mm) atkák és az ürülékük allergiás náthát, asztmát okozhatnak. Ez elsősorban a párás, fűtési szezonon kívül eső időszakokban gond, ugyanis a párás levegő kedvez az atkáknak, ilyenkor könnyebben szaporodnak. A fűtésszezon száraz levegőjét azonban nem szeretik. Persze, ha a lakásban párásabb a levegő, a téli időszak sem adhat okot a fellélegzésre: sokszor a téli náthát éppen a poratka okozza.

A poratka-allergia tünetei elsősorban:

• tüsszögés,
• szemvörösség,
• náthás tünetek,
• száraz köhögés,
• fulladási roham,
• asztma,
• csalánkiütés,
• ekcémás bőrproblémák.

Fontos kiemelni, hogy a házi porra való érzékenység és a poratka-allergia nem ugyanaz a betegség. A házi por ugyanis nem okoz allergiás tüneteket, a poratka ürüléke annál inkább! Mivel pedig a poratka az elhalt hámsejtekkel táplálkozik, az ágyneműn, párnán, bútorokon fordul elő leginkább.

Mit lehet tenni a por ellen?

A por ellen a kinti és a benti környezetben is tehetünk. Bőven van megoldás, amit érdemes is számításba venni.

Azzal valószínűleg nem árulunk el nagy titkot, hogy a városokban nagyobb a szálló por koncentrációja. Minél nagyobb az átmenő autós forgalom, annál magasabb a koncentráció. Egyszerű lenne azt mondani, hogy a kevesebb autó segíthet a helyzeten, de sajnos a városokban ez nem ilyen egyszerű. Ellenben a vasút- és villamoshálózat fejlesztése csökkentheti a problémát, így ezt a megoldást nem érdemes kihagyni a várostervezésből.

Vannak azonban ennél természetesebb megoldások is. Talán nem meglepő, de a növények ebben is segíthetnek. A mohák például már évekkel korábban tesztüzembe álltak: Ludwigsburgban és Stuttgartban több méteres mohafalakkal igyekeznek megkötni a szálló port, és javítani a zajszennyezésen. A mohák ugyanis képesek átalakítani a port: sőt, a leveleik között élő baktériumok és egysejtűek táplálékául szolgál a porban lévő számtalan részecske. Így a por idővel biomasszává alakul.

A gyárkéményeken elhelyezett füstszűrő berendezés szintén egyre inkább bevett gyakorlat. Persze ez szintén működhet lakóházak esetében is. Ezek a berendezések ugyanis kiszűrik a káros részecskéket. A modern kémények már egyre jobbak a környezetvédelem szempontjából is.

A párásítás is jó megoldás lehet: a nagyobb gyárak, építkezések már használják a nagy kiterjedésű párásító rendszereket. Azt is meg kell említeni, hogy ez a megoldás beltérben is működik, így lakásban is jó gondolat egy párásító beszerzése.

Ha már beltér: az otthonodban is számos megoldás kínálkozik a por csökkentésére, távoltartására. A takarítás és a portörlés rendszeressége mellett a szellőztetés is sokat segít. Ezt évszaktól függetlenül egyébként is érdemes napi 2-szer megejteni.

A légtisztítók és a HEPA-szűrő alkalmazása is fellélegzést jelenthet, mivel a HEPA-szűrők a 0,3 mikron nagyságú részecskék 99,97%-át kiszűrhetik. A papírból készült, üvegrostokkal átszőtt szűrő felfogja a részecskéket, így biztosítva a jobb levegőt.

Egészségi állapottól függetlenül is fel kell venni a harcot a porral: a beltéri növények, a minimalista élet is jó út ahhoz, hogy minél kevesebbet kelljen vesződnöd a por egészségügyi kockázataival.

Borítókép: elements.envato.com