Szimpatika – Az IPF-betegek táplálkozásának nehézségei

IPF és növekvő étvágytalanság

Az IPF egy ritka, tüdőt érintő betegség, melynek során az érintettek alultápláltság kockázatának vannak kitéve az izomfehérje-raktárak fokozatos kimerülése miatt, ami további csökkent táplálékfelvételhez és étvágytalansághoz vezethet.

Az alultápláltság és az izomtömeg-vesztés a tüdőbetegség következményei is lehetnek, mivel az IPF és a nehézlégzés csökkenti a fizikai teljesítőképességet, az izomerőt és az általános fizikai aktivitást is.

Az IPF jelenleg a nem gyógyítható ritka betegségek közé tartozik, azonban, ha idejében felismerik a betegséget, a romlás gyógyszeres kezeléssel lassítható, és egyes esetekben (ez az IPF-betegek kevesebb, mint 5%-a), tüdőtranszplantáció is alkalmazható.

A betegség megjelenésével számos életterületen tapasztalhatnak változást az érintettek, ennek egyik meghatározó területe a táplálkozást érintő kérdések.

A táplálékfelvétel fontosságáról

Egy 2022-ben közölt amerikai kutatás szerint, azok az IPF-fel kezelt betegek, akiknél csökkent a táplálékfelvétel, nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba, mint azok, akiknél a táplálékfelvétel nem tért el a megszokottól.

A prospektív kohorsz vizsgálatban 153 újonnan diagnosztizált IPF-beteg tápláltsági állapotát mérték, többek között a testtömegindex (BMI), és a zsírmentes tömegindex (FFMI) – ami a test nem zsírból álló tömegét jelenti – meghatározott időközönként ismételt mérésével.

Az átlagos utánkövetési idő 26 hónap volt, ez idő alatt 55 beteg került kórházba. A kutatás eredményeképp megállapították, hogy a csökkent táplálékfelvétel kéz a kézben jár az IPF-betegek rossz prognózisával.

Csökkent étvágy, új étrend

Az IPF előrehaladtával számos beteg az étvágy csökkenését észleli. Habár kezdetben a betegek étvágya jó lehet, azonban sokkal hamarabb érzik jóllakottnak magukat, mint korábban.

A telítettségérzet miatt csökken az elfogyasztott kalóriák mennyisége, ami további egészségromláshoz, és a szervezet legyengüléséhez vezethet.

A betegség egy már későbbi fázisában az étkezés az egyre romló légzés miatt már valóságos kihívássá válik, éppen ezért az ezt eredményező súlyvesztés leküzdésének legfontosabb stratégiája az lehet, hogy elszakadunk a hagyományos napi nagyobb háromszori étkezéstől, és ehelyett több kisebb étkezést vezetünk be.

A könnyen lenyelhető, de közepesen kalóriadús ételek mellett a könnyen fogyasztható turmixok vagy shake-ek remek kiegészítői lehetnek az étrendnek.

A joghurt, a fagylalt és bizonyos tésztaételek is jó választásnak bizonyulhatnak, ezekből is érdemes minél magasabb fehérjetartalmút választani. Érdemes kerülni az olyan ételeket, amelyek elfogyasztása több munkát igényel a szervezet számára.

Ilyenek lehetnek a kemény húsok, és az alapos megrágást igénylő ételek, ezek helyett ajánlatos a lágyabb szerkezetű táplálékokat előnyben részesíteni. 

Fontos, hogy diagnosztizált betegként szakavatott segítséget vegyünk igénybe, és tartsuk be a kezelőorvosok és dietetikusok étkezésre és tápanyagbevitelre vonatkozó előírásait is!

Boritókép: Sajtóközlemény