Kapcsolatot találtak az alvási apnoe és az agyi elváltozások között
Hogy mi az az alvási apnoe? Ez egy olyan alvászavar, melynek során az ember légzése alvás alatt kimarad, arra késztetve az agyat, hogy felébressze az embert – de csak annyira, hogy újra lélegezni kezdjen.
Két főbb fajtája van: obstruktív és centrális. Előbbi esetében a légzőizmok fizikailag zárják el az egyén légzését, míg utóbbi esetében az agy elfelejt jelet küldeni a testnek, hogy lélegezzen. Van még egy harmadik változata is, ami mindkettő jellemzőit magán hordozza.
A betegségnek gyakori jele a horkolás, de megnehezíti a pihentető alvást, és számos egyéb problémát is okozhat – függően a súlyosságától.
A friss tanulmány az apnoe agyra gyakorolt hatását helyezte a középpontba, és összesen 140 obstruktív apnoéban szenvedő, felnőtt adatait vizsgálták egy korábbi tanulmányból.
Az alanyok agyi MRI-vizsgálaton estek át, valamint egy alváslaborban egy éjszakán keresztül is megfigyelték őket. Az apnoe súlyosságától függően három csoportra osztották őket, és a vizsgálatok kezdetekor egyikük sem szenvedett a demenciától.
Mint az eredményeket összegző cikk írja, a kutatók arra jutottak, hogy az apnoe enyhe vagy mérsékelt formájától szenvedőkhöz képest a súlyos csoportba tartozók agyában megnőtt a fehérállomány hiperintenzitása – ezek apró károsodásokként mutatkoztak az agy fehérállományában az MRI-felvételeken.
A súlyos apnoéban szenvedők jellemzően kevesebbet is tudnak tölteni mély alvásban, ami a fehérállomány hiperintenzitásához vezet.
Ez utóbbi jellemzően az öregedéssel jár együtt: ahogy öregszünk, úgy lesz egyre gyakoribb. Az ilyen problémák pedig végső soron növelhetik a stroke és a demencia kockázatát is.
A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy ez a lehetséges kapcsolat mindenképpen aggasztó. Azt is hozzáfűzték, hogy fontos ezen állapotok megelőzése, vagy a súlyosbodásának lassítása – ugyanis az agy efféle károsodásaira nincs gyógymód.
Sok azonban még a kérdés, amit tisztázni kell az egyértelmű kapcsolat felállításához. A kutatók szerint elengedhetetlen még egy hosszú távú vizsgálat is a területen.
Borítókép: pexels.com
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!