Kapcsolatot találtak az alvási apnoe és az agyi elváltozások között

Forrás: hvg.hu
Bizonyára sokan nem fognak örülni a Neurology folyóiratban a napokban közölt tanulmány megállapításainak. A Mayo Klinika kutatói ugyanis kapcsolatot találtak az idősebb felnőtteknél a súlyos alvási apnoe, valamint az olyan agyi elváltozások között, amelyek a stroke és a demencia kockázatát növelhetik.

Hogy mi az az alvási apnoe? Ez egy olyan alvászavar, melynek során az ember légzése alvás alatt kimarad, arra késztetve az agyat, hogy felébressze az embert – de csak annyira, hogy újra lélegezni kezdjen.

Két főbb fajtája van: obstruktív és centrális. Előbbi esetében a légzőizmok fizikailag zárják el az egyén légzését, míg utóbbi esetében az agy elfelejt jelet küldeni a testnek, hogy lélegezzen. Van még egy harmadik változata is, ami mindkettő jellemzőit magán hordozza.

A betegségnek gyakori jele a horkolás, de megnehezíti a pihentető alvást, és számos egyéb problémát is okozhat – függően a súlyosságától.

pexels.com

A friss tanulmány az apnoe agyra gyakorolt hatását helyezte a középpontba, és összesen 140 obstruktív apnoéban szenvedő, felnőtt adatait vizsgálták egy korábbi tanulmányból.

Az alanyok agyi MRI-vizsgálaton estek át, valamint egy alváslaborban egy éjszakán keresztül is megfigyelték őket. Az apnoe súlyosságától függően három csoportra osztották őket, és a vizsgálatok kezdetekor egyikük sem szenvedett a demenciától.

Mint az eredményeket összegző cikk írja, a kutatók arra jutottak, hogy az apnoe enyhe vagy mérsékelt formájától szenvedőkhöz képest a súlyos csoportba tartozók agyában megnőtt a fehérállomány hiperintenzitása – ezek apró károsodásokként mutatkoztak az agy fehérállományában az MRI-felvételeken.

A súlyos apnoéban szenvedők jellemzően kevesebbet is tudnak tölteni mély alvásban, ami a fehérállomány hiperintenzitásához vezet.

Ez utóbbi jellemzően az öregedéssel jár együtt: ahogy öregszünk, úgy lesz egyre gyakoribb. Az ilyen problémák pedig végső soron növelhetik a stroke és a demencia kockázatát is.

pexels.com

A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy ez a lehetséges kapcsolat mindenképpen aggasztó. Azt is hozzáfűzték, hogy fontos ezen állapotok megelőzése, vagy a súlyosbodásának lassítása – ugyanis az agy efféle károsodásaira nincs gyógymód.

Sok azonban még a kérdés, amit tisztázni kell az egyértelmű kapcsolat felállításához. A kutatók szerint elengedhetetlen még egy hosszú távú vizsgálat is a területen.

 

Borítókép: pexels.com

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!