Szimpatika – Ha bánt a fény

Elsősorban az antibiotikumokkal kapcsolatban szokott felmerülni, hogy ezek alkalmazásakor kerüljük a napfényt.

Így igaz, de fontos hangsúlyozni, hogy ez nem minden antibiotikumra vonatkozik, és kellő faktorszámú fényvédő krém helyes alkalmazása esetén minimalizálható az UV- sugarak káros hatása még gyógyszerszedés esetén is.

Tehát, amikor fényre érzékeny gyógyszerekről, pontosabban mellékhatásként fokozott fényérzékenységről beszélünk, akkor itt a természetes napfény, azon belül is az UV a felelős?

Igen, de nem szabad elfelejteni, hogy a szoláriumok fénycsövei is sugároznak UV-t, tehát ha kerülnünk kell a napfényt, akkor kerüljük a mesterséges barnulási formákat is. Elsősorban a ciprofloxacin- és a doxiciklin-tartalmú készítményeknél ajánlatos az elővigyázatosság, illetve bizonyos antidepresszánsoknál, ezek hajlamosítanak az ún. fotoszenzibilitásra. Ennél gyakoribb a fotoallergia, ami bőrpírral, kiütésekkel jár. A szintetikus gyulladásgátlók közül a nem szteroidtartalmú készítmények alkalmazása esetén is figyelni kell erre, akár krémről, akár szájon át szedett tablettáról van szó.

A krémekkel sokkal kevésbé vagyunk körültekintőek, de ezek szerint fontos az elővigyázatosság, különösen akkor, ha szabadtéri sportolás közben szerzett kisebb húzódásokat, rándulásokat kezelünk.

Valóban, ezt különösen a vízben vagy víz közelében űzött sportok esetén fontos figyelembe venni, mivel az UV-sugárzás itt sokkal erősebb, és akkor is jelentkezik, ha nem tűz a nap. De ma már rengetegféle hosszúujjú, hosszúszárú, UV-sugárzást visszaverő, víztaszító póló és nadrág kapható, az esetleges sérülésektől függetlenül ajánlatos ilyeneket beszerezni, ha huzamosabb ideig tartózkodunk a vízparton.

Ha mégis fotoallergiás reakciót tapasztalunk, mit kell tenni?

Ha lehetőség van rá, keressük föl a gyógyszertárat, ahol a készítményt kiváltottuk, ott segíteni fognak, de a háziorvos meglátogatása is jó döntés. A patikusok vagy az háziorvos tud tájékoztatni arról, hogy ez egy ismert mellékhatás az adott készítmény esetében, vagy nem várt. Utóbbi esetben természetesen a hatóság felé az egészségügyi szakembereknek bejelentési kötelezettségük van.

Ez mit jelent?

A klinikai gyógyszervizsgálatoknak három fázisa van. Az első fázis az, amikor először próbálnak ki egy új gyógyszerhatóanyagot emberen, a vizsgálatban egészséges önkéntesek vesznek részt. A második fázisban már betegeken vizsgálják, hogy az adott gyógyszerhatóanyag valóban hatásos-e, tesztelik az adagolást, figyelik a mellékhatásokat. A harmadik fázisban is ez történik, de már nagyobb a betegek létszáma. Ha minden rendben, a gyógyszer megkapja a szükséges engedélyeket, és forgalmazásba kerül. És itt jön a negyedik fázis, amikor is az orvosok jelezhetik még a nem várt mellékhatásokat, ezek megfelelő értékelés után bekerülnek a betegtájékoztatókba.

Fontosnak tartom azt is elmondani a témával kapcsolatban, hogy nemcsak a gyógyszertárban kapható gyógyszerek között van olyan, ami fotoallergiás reakciót válthat ki, hanem a drogériákban kapható egyes teák, étrend-kiegészítők is rendelkezhetnek ilyen mellékhatással. Én ezért javaslomi nkább azt, hogy ezen termékeket is patikában szerezzék be, ahol az egészségügyi szakszemélyzet megfelelő tanácsokkal tudja ellátni a vásárlókat az adott étrend-kiegészítő alkalmazásával kapcsolatban.

Borítókép: freepik.com