Szimpatika – Különös húsvéti babonák

A húsvéthoz kötődő babonák

Talán nem véletlen, a húsvéti ünnepkörhöz is kapcsolódnak különböző babonák. A negyven napos böjt felkészülés a megtisztulásra, a megváltásra. Az ünnep előtti szent hét virágvasárnappal kezdődik, a Biblia szerint Jézus szamárháton ezen a napon lépte át Jeruzsálem kapuját.

A hagyomány szerint virágvasárnap tilos dolgozni, mulatozni ugyanakkor annál inkább megengedett. A virágültetés nem számít munkának, és a babona szerint, aki virágvasárnap veti el a magvakat, annak virágai másokénál sokkal illatosabbak lesznek.

A húsvétkor megszentelt barka babonája

A csodás tavaszi barkát számos babona övezi. A görögök például úgy hiszik, ha az eresz lefolyójába teszik, az megvédi őket a villámlástól, a villámcsapástól.

A  megszentelt  barkának gyógyító hatást is tulajdonítanak. A templomajtón kilépve, ha a hívek egy szem barkát lenyelnek, állítólag megvédi őket a gyomorbántalmaktól és a torokfájástól. És ha a húsvét márciusra esik, kölcsönadni sem érdemes a babona szerint.

A húsvéti új ruha babonája

A néphit szerint érdemes kipróbálni, mert aki húsvétkor új ruhát visel, egész évben szerencsével jár. Ugyanakkor a méz fogyasztását húsvét vasárnap és hétfőn nem javasolják. (Arról nem szól a fáma, vajon miért. Vélhetően a mézevők lemondhatnak a szerencséről.)

És aki oly bátor, hogy húsvét első napján hideg vízben fürdik, friss és egészséges lesz egész évben. Innen eredhet a lányok fürösztésének, avagy locsolásának szokása.

A húsvéti tojásokhoz kapcsolódó hiedelmek

A húsvét nem is lehet igazi húsvéti tojás nélkül. A hagyomány szerint a színesre festett tojások ajándékozása a feltámadást, az élet megújulását jelképezi.

Különös módon az új élet jelképeként is szolgáló tojásokhoz a négy elemet is hozzákapcsolják. E szerint

• a tojáshéj jelképezi a föld elemet
• a belső hártya a levegő eleme
• a tojásfehérje a víz, míg
• a tojássárgája a tűz elemet testesíti meg.

A húsvéti ételszenteléshez tartozó babonák

A katolikus egyház ma is végez ételszentelést, a szokás a 10. századra vezethető vissza.

Ha marad az ünnepi étkekből, annak ezentúl örülhetünk, hiszen a néphiedelem szerint a maradékétel varázserővel rendelkezik.

• A  megszentelt húsvéti sonka csontját a gyümölcsfákra akasztották, mert úgy hitték, ezzel bőséges gyümölcs terem abban az évben.
• A húsvéti kalács morzsáit a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak.
• Egyetlen szentelt tojást ketten fogyasztottak el, hogy ha eltévednének, eszükbe jusson, kivel ették a húsvéti tojást.

Kiemelt kép: unsplash.com