Szimpatika – Szüleink, nagyszüleink életmódjának hatása génjeinkre

A „klasszikus” genetika a genetikai információt tartalmazó DNS-molekulát, annak tulajdonságait kutatja, az epigenetika a DNS-szekvencián kívüli sajátosságokkal foglalkozik, nagyjából azzal, hogy mi „kapcsolja be-ki” a géneket.

Ez a mechanizmus teszi lehetővé azt is, hogy az azonos genetikai állomány ellenére idegsejtek, izomsejtek, hámsejtek tudjanak kialakulni, adott szövetnek, a belső környezetnek megfelelő struktúrát alkotni.

Génjeink, szórványos mutációktól eltekintve, egy életen át változatlanok. Epigenetikai mintázatunk számos elemét viszont az életmód befolyásolja, tehát az epigenetikai jelek következménye megfordítható, vagyis biológiai értelemben sincs minden megírva a génjeinkben.

Epigenetikai kutatások számos vonatkozásban zajlanak jelenleg a világban. Egyrészt azt vizsgálják, hogy a környezeti hatások miképpen hatnak arra az emberre, aki a hatásokat átéli, másrészt azt derítik fel, hogy a szülőket ért környezeti hatások milyen változásokat okoznak a gyerekeikben.

Az elsőt jól szemlélteti, hogy vannak olyanok, akik baleset vagy más traumák, komoly pszichés megrázkódtatás után szinte azonnal megőszülnek.

Ez bizonyos gének epigenetikai változása miatt fordulhat elő, hiába öröklünk szüleinktől normálisan működő genetikai információt, életmódunk vagy rajtunk kívül álló okok okozhatnak olyan változásokat, melyek másik irányba térítik el a génjeink működését.

A dohányfüstben is rengeteg olyan kémiai anyag van, amely ilyen változást generálhat, de ilyen hatást válthat ki stressz is, ami jelentős hormonális felfordulást okozhat a testben.

Epigenetikai mintázatunk nemcsak ránk, de utódainkra is hatással lehet, életmódunk gyermekeink, unokáink egészségi állapotát is befolyásolja.

Sokakban nem is tudatosodik, egy-egy rossz szokás hosszú távon, több generáción keresztül is mennyire káros lehet.

Néhány generációkon átívelő epigenetikai változás, melyet a legújabb kutatások mutattak ki:

• a nem megfelelő anyai táplálkozás a terhesség alatt a gyerekben elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet,
• egy svéd kutatás azt bizonyította, hogy a nagyszülők fiatalkori táplálkozása még az unokák egészségére is hatással van: azok az unokák, akik rosszabb termést követő években születtek, tehát éheztek vagy nem jutottak elegendő ételhez, kisebb eséllyel lettek cukorbetegek, vagyis az utódok diabéteszhajlama összefügg a nagypapa megtermékenyítés előtti étkezésével,
• az anyai dohányzás esetén a gyerekben nagyobb eséllyel alakulnak ki szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás, asztma, figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD),
• kutatások azt is kimutatták, hogy egy dohányzó kismama három generációra okozhat károsodást. A dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, de a nagymama nikotinfüggősége is több mint kétszeresére növeli az unokáknál megjelenő légúti betegségek kockázatát,
• az anyai alkoholfogyasztás a terhesség alatt az utódban memória zavarokhoz, tanulási zavarokhoz vezethet,
• az egyik legfrissebb kutatás pedig azt mutatta ki, hogy azoknak a gyerekeknek a szervezete másképp reagál a stresszre, akiknek csecsemő korban volt szoros, bensőséges kapcsolatuk az édesanyjukkal.

A legújabb kutatások szerint a genetikai kóddal megegyezően fontosak lehetnek az epigenetikai hatások, ezek meghatározzák egy ember fizikai és szellemi egészségét, a biológiai életkort, mely nem azonos a kronológiai, születési idő szerinti életkorral, így a hosszú és egészséges élet tudományával foglalkozó terület alapjává téve az epigenetikát.

Sőt, ezen felül az epigenetika még tumoros betegségek kialakulásában és kimutatásában is kulcsszerepet játszik, ezzel forradalmasítva az onkológiát is.

Éppen ezért fontos, hogy saját és gyermekeink hosszú és egészséges élete érdekében olyan életmódot kövessünk, mely pozitívan befolyásolja a gének működését: ne dohányozzunk, kerüljük a stresszt, aludjunk eleget, sportoljunk, étkezzünk kiegyensúlyozottan és tartsuk testsúlyunkat a javasolt tartományban.