Kevesebb hóra számíthatunk
2011. 01. 08.
A szakemberek szerint a legjelentősebb változást Magyarországon nem a körülbelül 1 Celsius-fokos átlagos hőmérséklet-emelkedés jelenti majd, hanem az éghajlati szélsőségek, például a hőhullámok gyakoribbá válása, időtartamuk növekedése.
Az előrejelzésekből az rajzolódik ki, hogy a téli hónapokban a hatvanas-kilencvenes évekhez viszonyítva 2021 és 2050 között 5 nappal, 21-re csökken azoknak a napoknak a száma, amikor 0 fok alatti lesz a hőmérséklet. A zord napok száma, amikor mínusz 10 fok alá esik a hőmérsékleti minimum, 35 százalékkal, 10-ről, 4-re csökken majd.
A másik fontos időjárási paraméter, a csapadék mennyiségének esetében már sokkal nagyobb a bizonytalanság a Kárpát-medencében. A globális modellek ugyanis egy választóvonalat jeleznek Európa közepén, amelytől délre csökkenő, északra viszont növekvő csapadékkal kell számolni. Magyarország éppen a határvonalon fekszik, ami tovább növelheti a szélsőségek gyakoribbá válását. A két globális modell adatai közötti eltérés is jól mutatja ezt a bizonytalanságot: az ALADIN-Climate szerint a hó mennyisége 2 százalékkal, míg a REMO szerint 16 százalékkal csökken.
Magyarországon összesen négy regionális klímamodellt használnak, ezekből kettőt az ELTE Meteorológiai Tanszékén alkalmaznak. Az egyes modellek bizonyos értékeket jól képesek megbecsülni, másokat azonban pontatlanul, így a különböző közelítéseken alapuló előrejelző rendszerek egymást kiegészítik, összesített adataik alapján már meghatározható az elkövetkezendő évtizedek éghajlatát meghatározó tendencia. S ez egyértelműen a melegedés.
![](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2011/01/egyre-kevesebb-ho-belso-resize.jpg)
A másik fontos időjárási paraméter, a csapadék mennyiségének esetében már sokkal nagyobb a bizonytalanság a Kárpát-medencében. A globális modellek ugyanis egy választóvonalat jeleznek Európa közepén, amelytől délre csökkenő, északra viszont növekvő csapadékkal kell számolni. Magyarország éppen a határvonalon fekszik, ami tovább növelheti a szélsőségek gyakoribbá válását. A két globális modell adatai közötti eltérés is jól mutatja ezt a bizonytalanságot: az ALADIN-Climate szerint a hó mennyisége 2 százalékkal, míg a REMO szerint 16 százalékkal csökken.
Magyarországon összesen négy regionális klímamodellt használnak, ezekből kettőt az ELTE Meteorológiai Tanszékén alkalmaznak. Az egyes modellek bizonyos értékeket jól képesek megbecsülni, másokat azonban pontatlanul, így a különböző közelítéseken alapuló előrejelző rendszerek egymást kiegészítik, összesített adataik alapján már meghatározható az elkövetkezendő évtizedek éghajlatát meghatározó tendencia. S ez egyértelműen a melegedés.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!