Szimpatika – Kúszástól a versenysportig – Hogyan tanulunk mozogni?

Ez történik a testünkben, ha ismert mozgásformát végzünk

Biztosan sokan tapasztaltuk, hogy ha például futni indulunk, amit egyébként gyakran szoktunk végezni, az agyunk már jó előtte elkezdi felkészíteni a testet a mozgásra. Így például megemelkedik a pulzusszám, nő a vérnyomás, feszültebbek lesznek az izmaink.

Mivel ez a mozgásforma már ismert számunkra, sokszor gyakoroltuk és ismételtük, induláskor az agyunk felidézi és eljuttatja a már ismert motoros mintát az izmoknak.

Futás közben folyamatos az információáramlás, így például érzékeljük a kátyút vagy az előttünk futót, a hőmérsékletváltozást, és ezekre az agyunk és a testünk folyamatosan reagál.

De mi történik, ha valami új mozgással találkozunk?

Ebben az esetben nincs olyan motoros mintája az agyunknak, amit felidézhetne, ezért a mozgást sok gyakorlással és ismétléssel tudjuk elsajátítani. Segítség ebben például egy edző, akinek az utasításait betartva gyakoroljuk a végrehajtást.

A testünkben több folyamat is zajlik egyszerre. A központi idegrendszerünk a hallott információkat követve (pl. hogyan tartsunk a hátunkat, milyen legyen a terpesz stb.) felkészíti a testünket, azaz például gyorsul a pulzusunk, több vér áramlik a mozgásban aktívan részt vevő izmokba.

Az agyunk mindeközben igyekszik feldolgozni a hallott utasításokat és ennek megfelelően üzenetet küld az izmoknak. Egy-egy javítás során az agyunk is pontosítja az izmoknak szánt információt, a mozgásunk pedig egyre tökélesebbé válik.

Melyek a mozgástanulás fázisai?

A mozgástanulás három szakaszra osztható:

1. A durva mozgáskoordináció szakasza – amikor megismerkedünk az új mozgásformával és végrehajtja azt.

2. Létrejön a finomkoordináció – a mozgásszerkezeti hibák eltűnnek, a mozgás folytonos lesz.

3. Kreatív mozgáskoordináció – a végrehajtás automatikussá, optimálissá, a környezettől szinte teljesen függetlenné válik.

Kiemelt kép: freepik.com