Szimpatika – Túlsúlyos anyukából fitneszedző

Nonó, – hiszen mindenki így becézi –, saját bevallása szerint sosem tartozott a vékony lányok közé, de 70 kiló körüli súlyával jól érezte magát a bőrében a húszas évei elején. Aztán megszülte első kislányát, s míg más anyukák a szülés után fogyni, ő hízni kezdett. Nem kapott magára ruhákat, csípős megjegyzéseket a súlyára viszont igen. Amikor pedig a mérlegen meglátta a 99-es számot, végérvényesen eldöntötte, hogy egészséges, fitt anyukája lesz Amirának, és csinos felesége Ádámnak.

Odafigyelt, hogy mit és mennyit evett, számolta a kalóriákat is, és elkezdett otthon dvd-ékre tornázni. Fogyásáról blogot vezetett, ahol diétássá átvariált saját süteményrecepjeit is megosztotta az egyre gyarapodó követőtáborával. 

Idővel néhányan elkezdtek tornázni is vele, ő pedig ezen fellelkesült: sorra végezte el a különböző edzőképzéseket. Az érdi anyuka hamar ráébredt arra, hogy nem szeretne visszatérni korábbi marketinges munkájához, hanem önmaga uraként inkább a hozzá fordulókat segítené a fogyásban és a mozgásban.

Sokan azt mondják, hogy nagy súlyról könnyebb fogyni, mint 4-5 kilót leizzadni magunkról. Ez nem csak az út elejére igaz, amikor több 10 kilónyi többletből az elején gyorsabban peregnek lefelé a kilók?

Úgy gondolom, előbb fejben kell helyre tenni a dolgokat. Minden kilót nehéz leadni, de ha valóban akarjuk és teszünk érte, akkor legyen az 5 kiló vagy éppen 30-40, menni fog. Itt inkább az a kérdés, hogy nem áll-e a túlsúly mögött valamilyen betegség.

Én most már biztosan – főleg ha sokat szeretnék fogyni – egy teljes kivizsgálással kezdeném és kikérném szakember véleményét az étkezés és a mozgás tekintetében is. Nagyon nem mindegy, miként kezdünk neki.

Az utolsó 5 kilót azért nehezebb leadni a végén, mert akkor már nem vagyunk magunkkal annyira elégedetlenek, így annyira kemények sem, és belefér esetleg több “kilengés”.

Az emberek többsége miért jut el extra méretű túlsúlyhoz, miért nem kapcsolunk 5-10 kiló plusznál?

Erre nehéz válaszolni. Az én esetemben az történt, hogy amikor már felszaladt a 10 kiló, addigra állapotos lettem és arra jött a terhesség alatt még további plusz is.

Tapasztalataim szerint sokszor az történik, hogy amikor erőt vesznek az emberek magukon, aztán mégsem sikeres az általuk választott módszer, lemegy 5 kiló, de aztán visszajön 10 és így tovább.

Ezért is gondolom, nagyon fontos a szakember tanácsa, véleménye.

Gyakran az is gond lehet, hogy nem reális kép él ez emberek fejében: kövéren soványabbnak, vékonyan nagyobb darabnak látják, gondolják magukat. A testképzavar nehezen felismerhető az érintetteknek?

Nekem a legnagyobb súlyom 99 kiló volt, a legkevesebb 57. A túlfogyást megakadályozni nálam csak egy külső személy tudta. Vagyis nagyon fontos, hogy legyen valaki, akire hallgat az ember és aki végigkíséri az úton.

Számomra a férjem mindenben partner volt és amikor 57 kiló lettem a 172 centiméteremhez és még fogyni szerettem volna, ő azt kérte, hogy álljak meg és szokjam meg a tükörképemet.

Így tettem és nagyon jól tettem, mert visszanézve a fotókat, látom, hogy nagyon vékony voltam. Most 10 kilóval vagyok több, 67 kiló a súlyom, és elégedett vagyok. De mindenkinek más a jó, más a szép.

Én már nem szeretnék vékony lenni, egészséges, sportos annál inkább. Alapvetően az ember is változik, 20 évesen a külső dolgok fontosabbak voltak számomra, most az, hogy hány kiló vagyok csak azért lényeges, mert ez a súly számomra együtt jár egy normális testzsír százalékkal.

Melyek a leghasznosabb tanács azoknak, akik 100 kilóról vagy még nagyobb súlyról mostanában indulnak el az úton, melyek a veszélyes buktatók?

A legfontosabb, hogy kérjenek szakértői segítséget. Dietetikustól, személyi edzőtől. Igen, ezeknek mind anyagi vonzata van, de ha valaki sokat szeretne fogyni, ott bizony oda kell figyelni.

Nem mindenkinek jó egy-egy adott, az interneten talált diéta vagy pl. mozgásnak a futás. Sőt, kimondottan nem jó, ha valaki futni kezd nagyobb túlsúllyal. Mindenképpen érdemes a szénhidrát bevitelt figyelni, de ezt is egyéne válogatja, hogy kinek mennyi a kevés vagy a sok, a fehérje bevitelre is ugyanez igaz.

Sportban törekedni kell a zsírégető edzésre: gyaloglás, kerékpározás, úszás, mellé gerinctréning, joga, pilates heti 2-3 alkalommal. Hozzám minden korosztályból járnak edzeni, van akinek kisebb, van akinek picit több feleslege van, de olyanok is akadnak, akinek nincs.

Sokféle óratípust tartok, mindenki tud választani számára megfelelő mozgást. Aki fogyni szeretne, az tud jönni zsírégető, stepaerobik edzésekre, aki erősíteni, az az eszközös alakformáló órákra, valamint a jogára, mert én abból a dinamikusat tartom. Mindenkinek ajánlom viszont a gerinctréninget, ami az én szívem csücske és receptre írnám fel. Én azt tapasztalom, hogy a közös edzés sok erőt és energiát ad.

Rengeteget fogyni, vagy az új súlyt megtartani a nehezebb kihívás?

A saját példámon visszanézve azt látom, hogy amikor már megvolt az elhatározásom, onnantól a kilók szépen mentek lefelé. Nekem nem voltak betegségeim, így nem akadályozott semmi.

Nálam a 40 kiló 10 hónap alatt ment le és utána legalább másfél év volt az, amire beállt egy normál súly, nem ingadozott és már belefért több minden az étkezésbe. Vagyis az “utómunka” szerintem munkásabb, ha az ember nem akar visszahízni.

Én azóta szültem is még, három kislányom van (14, 12 és 4 évesek). A harmadik várandósságom alatt is jött fel néhány kiló, de ideális súllyal estem teherbe és a 38. hétig tartottam az edzéseimet, orvosi engedéllyel.

Régen volt már a 40 kiló fogyásom, de arra emlékszem, hogy amikor a 18 évesen hordott, szalagavatóra vett nadrágom újra jó volt rám, akkor mennyire boldog voltam.

Az étkezés azóta is szigorú figyelmet igényel, vagy a sok óra, torna megtartásával már nem szükséges?

Előfordul, hogy rám is felszalad 2-3 kiló, de már az elején elcsípem őket és így nincs probléma. Az, hogy heti 6-7 edzést tartok, kevés lenne a súlyom megtartásához, mert minden az étkezésben dől el, a mozgás csak a ráadás.

Igyekszem, hogy kevés cukros, lisztes ételt fogyasszak. Odafigyelek, de nem vonok meg magamtól semmit. Otthon csak tönköly fehéret, zabpelyhet és rizslisztet használunk, de nálunk már ez a normális.

Süteményekbe, amikor a gyerekeknek sütök (általában mindig) akkor eritrit és cukor keveréket használok. Vagyis egy sütibe maximum 50 g cukor kerül, legyen az bármilyen, és a többi eritrit.

Sok tojást, túrót eszünk, húsok közül a csirkemell, karaj amit szívesen fogyasztunk. Mindig van a hűtőnkben például bekeverve saláta. Ezek apróságok, de ezekkel napi szinten teszünk az egészségünkért.

A nagy fogyás titka lényegében a kitartás szóval összefoglalható?

Így van. Ha nekem nem lett volna ennyi súlyfeleslegem, és nem fogyok le, akkor biztosan nem lettem volna edző. Teljesen másfele tartott, vagyis vezetett az életem.

Minél idősebb vagyok, annál inkább hiszek a sorsban, hogy mindennek oka van és minden pont úgy jó, ahogy van. Nekem meg kellett élnem milyen 100 kilósnak lenni, onnan lefogyni, azt megtartani, elindulni a sport útján, segíteni sok embernek, majd edzőként sikeresnek lenni.

Mindegyik időszak csodálatos volt és kellett ahhoz, hogy ma olyan legyek, amilyen vagyok.