Szimpatika – Egyre több fiatal vastagbélrákos

„Míg korábban a vastagbélrák a legnagyobb százalékban az 50 év felettieket érintette, illetve a 65-70 feletti korosztálynál is előfordult, addig az elmúlt években a kialakulása jelentősen megemelkedett a 20-49 éves felnőttek körében is.

Kinek ajánlott a vastagbélrák-szűrés?

• akiknél korábban már előfordult vastagbéldaganat vagy adenomatosus polip
• akinek egyenesági családtagjánál mutattak ki vastagbéldaganatot vagy adenomatosus polipot
• azoknak, akik mozgásszegény életmódot folytatnak vagy ülőmunkát végeznek
• akik főként rostszegény, zsírban gazdag ételeket fogyasztanak
• akik gyakran fogyasztanak alkoholt, dohányoznak
• akiknek korábban már voltak bélrendszeri problémái, vagy krónikus, gyulladással járó bélbetegségben szenvednek
• akiknél jelentkeznek a betegségre jellemző tünetek

Továbbá minden átlagos kockázatú 45 év feletti egyénnél ajánlatos a szűrővizsgálat elvégzése, egyéni kockázati tényezők, társbetegségek, stb. függvényében orvosi konzultációt követően.

Melyek a betegség tünetei?

A betegség korai stádiumban ritkán okoz tüneteket, ezért célszerű szűrővizsgálatot végezni. A szűrővizsgálattal nem csak a korai, gyógyítható stádiumú vastagbéldaganat ismerhető fel, hanem az ún. rákmegelőző elváltozások is (pl. polipok), melyek eltávolításával megakadályozható egy későbbi daganat kifejlődése.

Előrehaladott daganat esetén változatosak lehetnek a tünetek, például visszatérő emésztési problémák, puffadás, hasgörcs, hasmenés és székrekedés váltva, a székletben megjelenő vér, váratlan fogyás, vérszegénység, étvágytalanság vagy gyengeség.

Ha ezek a panaszok korábban nem voltak jellemzőek, minél hamarabb forduljunk szakorvoshoz. A korai diagnózis ugyanis segít abban, hogy minél eredményesebben lehessen gyógyítani a betegséget.

Hogyan történik a vizsgálat?

A kivizsgálás kikérdezéssel kezdődik, amely során az orvos megismeri a páciens életmódját, szokásait, valamint képet kap arról is, hogy a családban mennyire voltak gyakoriak a daganatos megbetegedések.

Ezt követően történik meg a szűrővizsgálat, mely székletből történő vér kimutatásán alapul (nem invazív módszer) vagy direkt vastagbéltükrözést jelent (invazív módszer).

Ez utóbbi vizsgálattal lehet a legpontosabban felismerni és kivizsgálni a betegséget vagy a betegségmegelőző állapotot. Székletvér pozitivitás esetén minden esetben el kell végezni a vastagbéltükrözést.

Amennyiben rákmegelőző elváltozás kerül felismerésre (polip), a vastagbéltükrözés során egyúttal eltávolításra kerül, így nem tud később daganat kifejlődni belőle.

Vastagbéltükrözés során nem ritkán lehet felfedezni korai stádiumú rosszindulatú daganatot, melyek egyébként teljesen tünetmentesek. A tükrözés során ilyenkor mintavétel történik, és annak pozitivitása esetén a betegség műtéttel gyógyítható.