Szimpatika – Vérünkben az igazság - a laborvizsgálatok fontossága

Legtöbbünket a háziorvos utal be laborvizsgálatra, de ha ne adj’ Isten a sürgősségin kötünk ki, a vérvétel akkor is a legelső vizsgálatok közé tartozik. Azt is gyakran hallani, hogy még ha tünetmentesek vagyunk is, ajánlott időközönként megelőzés céljából csináltatnunk egy vérképet.

Eljön az idő, a 30. életévünk táján, amikor ajánlott részt venni évi egy laborvizsgálaton. Elmehetünk a háziorvosunkhoz, és a vélt vagy valós tüneteink alapján ő ad beutalót, de ki is hagyhatjuk ezt a lépést, és térítés ellenében bármelyik vérvételi pontot felkeresve az ott dolgozó szakemberekhez fordulhatunk. Ők segíteni fognak annak meghatározásában, hogy mi a tulajdonképpeni célunk a vizsgálattal. Van, akit a változó hormonok hatása foglalkoztat, van, akinek a hajhullás okoz gondot, de meddőségi kivizsgálás vagy túlsúly miatt is sokan kérnek vérvételt. A megfelelő vizsgálati csomag kiválasztásához kérjünk segítséget!

Ha pedig megvan az eredmény, ne próbáljunk meg gyorsan orvosi diplomátszerezni az interneten, hanem forduljunk szakemberhez!

Így van, a laboreredmény értelmezése mindig a laborszakember és a klinikus együttes feladata, semmiképpen sem a páciensé, mivel ő nem tudhatja, hogy milyen szempontokat kellene figyelembe vennie ahhoz, hogy az adatokat tényleg relevánsan értékelje, úgy, hogy az a valódi állapotot tükrözze. Gyakran előfordul, hogy a páciens a félreértelmezett eredmények és a „Google doktor segítségével” a nemlétező betegségét is felismerni véli.

A vérünk valóban mindent tud rólunk?

Bizonyos szempontból igen, de fontos leszögezni, hogy itt nem pusztán a vérről van szó. A vérkép egy laboros számára a vér alakos elemeinek vizsgálatát jelenti, de ezentúl számos biokémiai paramétert is vizsgálunk, nem csak sejtes elemeket. A hormonok vagy a különböző anyagcsere-folyamataink résztvevői és termékei, mind azokról a folyamatokról árulkodnak, amik a szervezetünkben zajlanak. A vér egy bonyolult, élő mikrorendszer, és szinte minden információt képes összegyűjteni az emberi szervezetről, keringése során ugyanis kapcsolatba kerül a sejtjeinkkel, a betolakodó kórokozókkal, a betegséget okozó elváltozásokkal, rendellenességekkel, így felhalmozódnak benne az eltéréseket kódoló „hírek” is. A modern laboratóriumi diagnosztikának köszönhetően lehetőség nyílik felfedni ezeknek a „híreknek” a hátterét, és lefordítani őket a laboratóriumi lelet nyelvére.

Köztudott, hogy laborvizsgálatra éhgyomorra kell menni, de ez pontosan mit jelent?

Az éhgyomorra azt jelenti, hogy a vérvételt megelőző 12 órában nem fogyaszthatunk semmilyen ételt, csak buborékmentes vizet, de azt is lehetőség szerint a 12 órában jól elosztva. Ne közvetlenül a vizsgálat előtt igyuk tele magunkat!

Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk az eredményeket értékelni, fontos, hogy a páciens felkészülve érkezzen a vizsgálatra.

Sokat hallani mostanában a farmakogenetikai laborvizsgálatokról. Mit jelent ez pontosan?

A gyógyszerek nem egyformán hatnak mindenkire. Hatóanyagaik elősegíthetik a gyógyulásunkat, de akár hatástalanok is lehetnek, sőt kellemetlen mellékhatásokat idézhetnek elő. Mindez nem gyógyszer-, hanem egyénfüggő, hiszen a hatóanyagok feldolgozásával kapcsolatos információk a génjeinkben vannak kódolva. A nálunk elérhető farmakogenetikai vizsgálat arról adhat felvilágosítást, hogy bizonyos gyógyszereket, gyógyszercsoportokat hogyan bont le a szervezetünk. Ugyanis előfordulhat, hogy a lebontásért felelős enzimjeink genetikailag károsodtak, és ezért nem fejtik ki a megfelelő hatást. A vizsgálat során megállapítást nyer, hogy normál, gyors vagy lassú „bontók” vagyunk-e.