A spermakoncentráció kevesebb mint a felére csökkent az elmúlt negyven évben
Módosítva: 11/19/2022 Forrás: mti 2 perc Kutatásspermiumspermakoncentráció
A Human Reproduction Update című szaklapban megjelent, 153 férfi adatain alapuló tanulmány szerint az átlagos spermakoncentráció 101,1 millió/milliliterről 49,0 millió/milliliterre csökkent 1973 és 2018 között, ami 51,6 százalékos esés. A teljes spermiumszámban 62,3 százalékos csökkenést figyeltek meg. A kutatók 2017-ben már beszámoltak arról, hogy a spermakoncentráció kevesebb mint a felére csökkent az elmúlt negyven évben. Ugyanakkor akkoriban csak Európából, Észak-Amerikából és Ausztráliából voltak adataik. A legfrissebb tanulmány már több mint 53 országra terjedt ki, így az ondófolyadék koncentrációjának esését már Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában, illetve Ázsiában is megerősítették.
Emellett a csökkenés üteme egyre gyorsabb: a kutatók kimutatták, hogy míg az 1972 óta gyűjtött adatokban csak 1,16 százalékos az éves esés, addig a 2000 óta gyűjtött adatokban 2,64 százalék. Hagai Levine, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai által jegyzett tanulmány vezető szerzője számára mindez azt jelenti, hogy cselekedni kell, mielőtt túl késő lenne.
Korábbi tanulmányok szerint ha a spermiumok száma 40 millió alá csökken milliliterenként, veszélybe kerül a termékenység, s vele együtt az emberi faj reprodukciós kapacitása. Bár a kutatók számos faktort - kort, a mintában szereplő férfiak legutóbbi ejakulációja óta eltelt időt, terméketlenséget - figyelembe vettek vagy kizártak, a tanulmánynak vannak korlátai. Ezek egyike, hogy a szerzők nem foglalkoztak az ondó minőségének egyéb markereivel. Allan Pacey, a Sheffield Egyetem andrológia professzora elismerően nyilatkozott az elemzésről, de kétkedve fogadta azt a megállapítást, hogy a spermakoncentráció drasztikusan csökken. Szerinte az adatok ilyen mérvű eltérésének oka a mérés pontosságának növekedésében keresendő. Levine hangsúlyozta, ennek ellentmond az a tény, hogy az elmúlt években még szembeötlőbbé vált az esés.
Szakértők szerint a csökkenés mögött számos tényező húzódhat, egyebek között az endokrin rendszer működését megzavaró vegyi anyagok, környezeti tényezők, dohányzás, ivás, túlsúly és egészségtelen étrend. Richard Sharpe, az Edinburgh Egyetem férfi reproduktivitással foglalkozó szakértője aláhúzta: ezek az adatok azt jelentik, hogy a férfiak oldaláról is hosszabb időbe telik, míg megfogan egy gyermek, miközben a női gyermekvállalás kitolódott harminc-negyvenéves korra, amikor a női termékenység már amúgy is alacsonyabb. Megjegyezte: ez azonban nem kizárólag a gyermekáldásra váró párok problémája, hanem a társadalomé is, hiszen a következő évtizedekben kevesebb fiatal kerül ki a munkaerőpiacra, és próbálja meg eltartani az idősebbek egyre nagyobb tömegét.