Szimpatika – Így tudjuk természetesen pótolni a vasat

A mioglobin alkotóeleme, amely az izomzat működéséhez nélkülözhetetlen oxigénkötő fehérje; fontos szerepet tölt be a testi növekedésben; nélkülözhetetlen a megfelelő idegrendszeri fejlődéshez; számos élettani folyamatban elengedhetetlen a jelenléte (DNS előállítása, biológiai oxidáció, számos anyagcsere-folyamat). A vas esszenciális elem, azaz a szervezet képes tárolni, de előállítani nem, ezért a táplálékból kell beszerezni a szükséges mennyiséget, különben vashiány alakul ki. A vashiányt a legtöbb esetben az egyoldalú táplálkozási szokások okozzák. A húsmentes diéták fokozhatják a kockázatát, ezért ilyenkor nagyobb figyelmet kell fordítani az egyéb magas vastartalmú ételek fogyasztására, illetve a felszívódást segítő C-vitamin és folsav elegendő mennyiségére.

Nagy mennyiségű vasat tartalmazó élelmiszerek:

hús és belsőség: pulyka, csirke, marhahús, sovány sertéshús, bárány, illetve a máj, különösen a kacsamáj, amelyek a húsféléknél is magasabb vastartalommal rendelkeznek;

halak és a tenger gyümölcsei: különösen a garnélarák, tonhal, szardínia, osztriga, kagyló, valamint a fekete és vörös kaviár;

tojás: vashiány esetén érdemes a tojássárgáját a fehérje nélkül fogyasztani, mert a fehérjében a vas felszívódását gátló anyagok vannak;

gabona- és kenyérfélék: különösen hasznos a zabpehely, a hajdina, a hántolt árpa, a rozs, a búzakorpa (minden száz grammja 16 milligramm vasat tartalmaz, ami egy felnőtt számára elegendő napi mennyiség);

hüvelyesek, zöldségek, zöldek: borsó, bab, spenót, lencse, karfiol, brokkoli, sütőtök, répa, spárga, kukorica, édesburgonya, újkrumpli, vargánya;

bogyók és gyümölcsök: fekete áfonya, szeder, ribizli, szilva, alma;

magok és diófélék: mogyoró, szezámmag, tökmag, lenmag és diófélék;

szárított gyümölcsök: füge, aszalt szilva, mazsola, szárított sárgabarack;

álgabonák: a gluténmentes quinoa, amaránt, köles.

A vas felszívódását az alábbi tényezők nagyban befolyásolják:

minél több vas van jelen a szervezetünkben, annál kevesebb tud hasznosulni az elfogyasztott ételekből; a C-vitamin és a folsav mennyisége; az állati eredetű vasforrások jobban hasznosulnak, mint a növényi eredetűek; felszívódást gátló élelmiszerek: pl. csersavak (teák), fitátok (gabonafélék), oxalátok (sóska, spenót).

Vashiány esetén szervezetünk azonnal jelez az alábbi tünetekkel:

kimerültség, fáradtság, gyengeség, szédülés, fejfájás, étvágytalanság, memória- és koncentrációzavar,

gyermekeknél lassabb fizikai és mentális fejlődés (tanulási nehézségek, esetleg viselkedési problémák), a testhőmérséklet szabályozásával kapcsolatos problémák (hidegérzet), sápadtság, szabálytalan szívverés, légszomj, nyelési zavarok, csökkent nemi vágy, alacsony immunitás, hajlam a fertőző betegségekre, fokozott hajhullás, száraz bőr, törékeny köröm, visszatérő szájnyálkahártya-fertőzések.

A vashiány hátterében számos ok meghúzódhat, ezek közül néhány fontosabb:

táplálkozási hiányosságok; a szervezet megnövekedett vasszükséglete ( gyermekkor, aktív sportolás, menstruáció, várandósság, szoptatás, műtétek után); felszívódási zavarok (pl. lisztérzékenység esetén vagy gyomorműtétet követően); gyógyszer mellékhatásai; vérzéssel járó betegségek, sérülések.

Vaspótlás étrend-kiegészítővel

Ha nem bizonyul elegendőnek az élelmiszerekből bevitt vas, akkor segítséget nyújthatnak az étrend-kiegészítők is, de fontos tudni, hogy míg egyes vitaminok és nyomelemek hozzájárulnak a vas felszívódásához, mások gátolják. A felszívódását elősegíti például a C-vitamin, de például a magnézium és a vas bevétele között legalább két órának el kell telnie, illetve a hormonkészítmények és az antibiotikumok gátolják a felszívódását.

Mikor forduljon orvoshoz?

A hiányállapot következményeként fellépő vérszegénység tüneteinek hátterében súlyos betegség is állhat (pl. emésztőrendszeri daganat), ezért ha tapasztalja a betegség jeleit, mindenképpen forduljon háziorvosához.

A vashiányt laborvizsgálattal lehet igazolni: hiány esetén a vörösvértestek hemoglobintartalma és mérete kisebb a normálisnál.