A vizsgálatban az említett vegyi anyagoknak való kitettség átlagos szintje az elfogadhatónak ítélt szint 17-szerese volt.
„A férfiak reproduktív egészségére hatást gyakorló vegyi anyagok keverékének értékelése riasztóan magas kombinált kitettséget mutat, az elfogadható mértéket messze meghaladja” – írják a tanulmány szerzői, akik a kutatás eredményeit az Environment International c. folyóiratban publikálták.
A kutatás 98 önkéntes, 18-30 év közötti dán férfi vizeletmintájának 9 vegyi anyag szintjét vizsgálta, többek között a biszfenol, a ftalátok és a paracetamol szintjét. Ezen kívül már létező adatokat is felhasználtak, nagyrészt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatait, hogy a kutatásba bevont önkéntesek 20 másik vegyi anyagnak való kitettségét megbecsülje. A kutatócsapat ezután összehasonlította a kapott eredményeket a kitettség hivatalosan meghatározott elfogadható szintjével.
Ez minden egyes vegyi anyag lehetséges hatásának felmérését eredményezte, majd ezeket a hatásokat összekombinálva a kutatók összesített kockázatfelmérést végeztek: kikalkulálták a vegyi anyagok különböző „koktéljainak” (kombinációinak) kockázati indexét.
A kutatócsoport, melynek vezető kutatója Andreas Kortenkamp professzor a londoni Brunel Egyetemről, úgy nyilatkozott, hogy rendkívül meglepőnek találták a kockázati index nagyságát a vizsgált önkéntesek esetében. Az is meglepő volt számukra, hogy a hormonrendszert károsító, endokrin romboló hatású biszfenol-A (BPA) mutatkozott a domináns kockázati tényezőnek, ugyanis a közelmúltbeli kutatások a műanyagokban használt ftalátokra fókuszáltak.
A BPA után – kockázat szempontjából – a dioxinok, a paracetamol és a ftalátok következnek. Amikor a BPA-t kivonták a „koktélból”, a kombinált kitettség még mindig nem csökkent elfogadható szintre, és a paracetamolt pedig úgy írják le, mint „a koktélok legveszélyesebb vegyületét”.
A kutatók ugyanakkor megfogalmazták a vizsgálat korlátait is. Például, hogy a már létező adatok 2009-2010-re vonatkoznak, és a BPA-nak való kitettség azóta valószínűleg csökkent, viszont a más vegyi anyagoknak való kitettség valószínűleg növekedett. Egy másik bizonytalan aspektusa a kutatásnak az, hogy a reproduktív korban lévő nőkre vajon ugyanilyen mértékű vegyi anyag kitettség vonatkozik-e.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgálat valószínűleg alábecsüli a vegyi anyag koktélok okozta kockázatot, mivel „az emberi szervezet egyszerre számtalan vegyi anyagnak van kitéve”, és ezeketnek csak töredékét vették figyelembe.
A spermiumszám azt mutatja meg, hogy az ondómintában mennyi spermium, azaz hímivarsejt található. A spermium koncentráció a spermiumszámot 1 ml-re vonatkoztatva mutatja meg. Az alacsony spermiumszám (oligospermia) 15 millió/ml alatti spermium koncentrációt jelent vagy 39 millió alatti teljes spermiumszámot. Ez a probléma a férfi termékenységi zavarok egyik leggyakoribb oka, kutatások szerint az utóbbi 50 évben felére csökkent a férfiak spermiumszáma a nyugati országokban. Ezzel párhuzamosan egyéb reproduktív egészségügyi problémák jelentkeztek és erősödtek fel, ilyen például a here leszállási zavar vagy a hererák.
A problémát kutatók világszerte egyéb lehetséges okokat is azonosítottak, amelyek a spermiumszám csökkenését okozhatják, ilyenek például az életvitellel kapcsolatok tényezők, a dohányzás, vagy a légszennyezés. A legfrissebb kutatások azonban kifejezetten a vegyi anyagok szerepével foglalkoznak.
„Elemzésünk mintegy előremutató prognózis is egyben, és ezt a prognózist a megfelelően tervezett, a sperma minőségét vizsgáló epidemiológiai kutatások a jövőben alátámaszthatják” – írják Kortenkamp és kollégái.
Addig is, amíg egyéb országokban elvégzik a hasonló kutatásokat, a kutatók mihamarabb új szabályozásokat szeretnének, így például a BPA kitiltását javasolják minden, élelmiszerrel érintkező anyagból. Azt is hozzátették, hogy a paracetamol különböző adagjainak a spermiumok minőségére tett hatását vizsgáló kutatások „teljes mértékben hiányoznak és ezeket mihamarabb el kellene végezni.”