Nem csak a nap okozhat pigmentfoltokat, hanem hormonzavar is
Módosítva: 8/1/2022 Forrás: Budai Endokrinközpont 2 perc NyárbőrgyógyászatHormonokpajzsmirigykozmetikahormonpótlásendokrinológia
Általában a nyári időszakban jelennek meg az UV fény hatására-többek között ezért is fontos nagy figyelmet tulajdonítani a megfelelő fényvédelemnek. Azonban érdemes tudni, hogy nem csak a napfény csalogathatja elő ezeket a sötétebb foltokat, hanem bizonyos hormonális változások, hormonzavarok is. Hogy melyek ezek, azt dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa osztotta meg.
Pigmentfoltok, melasma
A hiperpigmentációnak több típusa is létezik: ilyen például a hormonális melasma, májfoltok (főleg idősebb korban), a napfoltok és a gyulladásos bőrbetegségek okozta túlzott pigmentáció.
A hormonális pigmentáció -vagy a melasma- igen gyakori bőrprobléma, mely főleg a nőknél jelentkezik. Elsősorban a homlokon, az arcon, a felső ajkon, az állon és az orron alakulnak ki ezek a szabálytalan formájú barna foltok. Bár nem veszélyesek, de esztétikailag zavaróak, ráadásul endokrin problémára is felhívhatják a figyelmet, így érdemes utánajárni, mi is okozza.
A melasma-t a melanin fokozott termelése okozza, mely gyakran örökletes. A melasma általában a terhességgel, orális fogamzásgátlókkal vagy hormonpótló terápiával kapcsolatos hormonális ingadozások idején fordul elő. Egyesek számára az állapot elhalványul a szülés és a hormonterápia leállása után, ám vannak, akiket életük végéig végigkísér.
A fokozott pigmentáció oka
A melasma akkor alakul ki, amikor a bőrben lévő pigmenttermelő sejtek (melanociták) túl sok pigmentet (melanint) termelnek a melanocita stimuláló hormon (MSH) túlzott működése miatt. Amikor a bőrt ezután a nap UV-fényének teszik ki, az MSH termelése fokozódik, így a pigmentáció is.
Az UV mellett a hormonok a fő bűnösök
A pigmentfoltokat leggyakrabban ösztrogén megemelkedett szintje okozza (bár a progeszteroné is kiválthatja) Ez az oka annak, hogy a probléma gyakran a terhesség alatt jelentkezik, valamint azoknál a nőknél, akik hormonális fogamzásgátlót használnak- ekkor ugyanis a női nemi hormonok szintje megemelkedik, és ez stimulálja a melanocitákat.
Ebből kiindulva felléphet a melasma ösztrogéndominancia esetén, de egyéb endokrin zavarok is előidézhetik. Előfordulhat pajzsmirigyzavarok esetén (főleg pajzsmirigy túlműködés esetén), de gyakoribb, amikor az Addison-kór fennállását jelzi. Ez utóbbi a mellékvesekéreg zavara, így csökken annak hormontermelése. Kezelés nélkül az anyagcsere összeomlását eredményezheti.
A kór esetén az agyalapi mirigy által termelt ACTH, azaz a mellékvesekéreg hormontermelődését befolyásoló hormon és az ún. keratinociták melanokortin-1-receptorai közti keresztreaktivitás az oka a fokozott pigmentációnak. Ennek hatására az ACTH szintje megemelkedik, ami fokozott melanin-termelést generál.
Bőrgyógyász/kozmetikus és endokrinológus összehangolt munkája szükséges
Amennyiben hormonális oka van a pigmentfoltoknak, úgy nem elég csupán kozmetikushoz/bőrgyógyászhoz fordulni, ugyanis a terápia nem lesz sikeres, ha közben a hormonzavar jelen van. Éppen ezért fontos első körben tisztázni, van-e valamilyen hormonzavara az illetőnek, és ha igen, akkor azt kezelni szükséges.
“A pigmentfoltokat gyakran okozó Addison-kór diagnózisához vérvétel és szükség esetén képalkotó vizsgálatok szükségesek (hiszen olykor daganat okozza). A kezelés célja a hiányzó hormonok pótlása, melyet a betegnek élete végéig alkalmaznia kell”- magyarázza dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa.