Szimpatika – Kiválóan működik a megújult véradási rendszer

Hazánkban az emberi vér és a vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokat, valamint ezek alapvető technikai követelményeit az EüM-rendelet szabályozza. A jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy a donor a véradás során úgy rendelkezzen, hogy a levett vérét egy meghatározott, kedvezményezett személy kapja. Ezt a folyamatot nevezzük direkt módon irányított véradásnak. Ha a donor és a recipiens között orvosszakmai kizáró ok nincs, és a leadott vérből készült vérkészítmény gyógyító célra alkalmas, a direkt módon irányított véradásból származó vérkészítményt – kevés kivétellel – a kedvezményezett részére kell biztosítani.

Direkt módon irányított véradás

A direkt módon irányított véradás a múlt században vált világszerte gyakorlattá. Elterjedésének alapvető oka a vérrel átvihető, akkoriban még ki nem mutatható vírusoktól való félelem volt (pl. HCV, HIV). A direkt módon irányított véradáskor a beteg vérigényét a hozzátartozók, közvetlen ismerősök biztosították, melynek jelentős véradásszervezési és vérbiztonsági árnyoldala van. Bár a jelenlegi szűrővizsgálatok – különösen a NAT technika – alkalmazása mellett a vírusfertőzés átvitelének kockázatát elenyésző, az irányított véradás iránti társadalmi igény megváltozott motivációval megmaradt. A jelenség egyik oka a tervezhető transzfuziológiai beavatkozások számának növekedése, melyeknek minimális halasztását is nehezen tolerálja a beteg érzelmileg, ezért a kezelőorvos irányított véradásra ösztönzi a hozzátartozókat.

A vérrokonok közötti direkt irányított véradás kockázatai

A vérrokonok közötti direkt irányított véradás azonban számos – elsősorban immunológiai – kockázattal jár, ami miatt a transzfúziós gyakorlatban csak a szakmai szempontból kikerülhetetlen esetekben van létjogosultsága. A rokontranszfúzió legsúlyosabb szövődménye a potenciálisan halálos kimenetelű graft versus host betegség (GVHD), melynek kivédésére a vérkészítményeket gamma besugárzással kell kezelni. A technológia költséges, időigényes, logisztikai nehézséget okoz, rontja a vérkészítmények hatásosságát és csökkenti azok felhasználhatósági idejét. 

A direkt módon irányított véradás kivitelezésének nehézségei

Véradószervezési szempontból gondot okoz, hogy a direkt módon irányított véradás feltétele a donor-recipiens közötti AB0 vércsoport-azonosság megléte, ezért szándéka ellenére sok véradó nem tud élni ezzel a lehetőséggel, és ezt negatívan éli meg. Külön ellátási nehézséget okoz, hogy a leadott vér kompatibilitását a véradó és a recipiens vércsoport-azonossága nem garantálja, ezért sok esetben a vérválasztás során derül ki, hogy az irányítottan adott vér mégsem adható a kedvezményezett betegnek. A direkt módon irányított véradás eredeti formájában összeférhetetlenné vált az időközben megjelenő adatvédelmi (GDPR) szabályokkal, ugyanis a vér sikeres irányításához a véradónak rendelkeznie kell a beteg érzékeny azonosítási és egészségi adataival, amelyek felhasználásához meg kell kapnia a beteg dokumentált, jogi érvényességű felhatalmazását. 

A támogató véradás

Fentiek miatt az OVSZ 2021. év októberétől jelentősen megváltoztatta a direkt módon történő irányított véradás szabályait, és ezzel párhuzamosan bevezette az irányított véradás „TÁMOGATÓ VÉRADÁS”-nak nevezett új formáját. Jelentős változás, hogy a donornak a recipiens nevén kívül csak annak tajszámát kell ismernie. Ez lehetővé teszi, hogy a véradó közvetlenül megnevezheti a kedvezményezett beteget, és más donorokat is aktivizálhat a recipiens számára történő véradásra. A támogatói véradás során a leadott vér nem közvetlenül a kedvezményezett beteghez kerül, hanem az országos készletet növeli. A támogató céllal adott véregységek mennyiségét az OVSZ számítástechnikai rendszere nyilvántartja, és igény esetén a közös készletből a szakmailag legmegfelelőbb vérkészítményt bocsátja rendelkezésre a kedvezményezett számára.

A támogató véradáskor a donor és a beteg közötti vércsoport-azonosság tehát nem követelmény. Támogató véradásnál az irányított vért nem kell szállítani a véradási helyről a felhasználóhoz, ezért a logisztikai feladatok egyszerűsödnek. A vérminták kivizsgálásához szükséges kb. tíznapos időt nem kell kivárni, ezért az irányított vér már másnap, bármelyik kórházban rendelkezésre áll. Miután nem szükséges a vérkészítmények gamma besugárzása, azok felhasználhatósági ideje nem rövidül.

A támogató véradás bevezetése előtti négy év adatai alapján, a donorok átlagosan 2000 E vért adtak havonta irányított módon. A támogató véradás fél évvel ezelőtti bevezetése óta havonta 4900 E irányított véradás történik. Ebből közel 4700 E támogató véradás, és alig több mint 200 E a direkt módon adott vér. Miután a véradások összesített mennyiségében számottevő többlet nem mutatkozik, az irányított véradások számának havi 2900 E-vel való megemelkedése az anonim véradás és az irányított véradás arányának eltolódásából adódik.

Az új, támogató véradási forma bevezetése zökkenőmentesen történt, és a fenti számok alapján látványos sikerrel indult a program. A támogató véradás érezhetően javítja a véradók megelégedettségét, akik megkötöttség nélkül ajánlhatják fel vérüket a kiválasztott betegeknek, csökkentve ezzel az eddigi konfliktushelyzeteket. Az új rendszer egyszerűsége miatt nagyban hozzájárul a klinikus, a beteg, a beteg hozzátartozói és az OVSZ közötti nyílt kommunikációhoz, továbbá javítja a beteg és klinikus biztonságérzetét a tervezett műtéteknél.

Az OVSZ nyilvántartási rendszerében tisztább, átláthatóbb kép alakult ki az irányított vérkészítmények készletéről és felhasználásáról. Az adatok ismeretében további lépéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy a támogató véradás az „ágy melletti véradásszervezés” hatékony eszköze legyen, és ezáltal meg tudják szólítani a betegek azon ismerőseit, akik véradási szándékukban még bizonytalanok.

Dr. Jenei Béla, Országos Vérellátó Szolgálat, Minőségbiztosítási Igazgatóság