Szimpatika – Előzzük meg a kiégést pihenéssel!

Manapság sajnos tömegeket érint a burnout, vagyis kiégés szindróma. Ez nem más, mint a hosszabb ideje tartó munkahelyi (és esetleg a hozzájáruló magánéleti) stressz miatt bekövetkező folyamatos, szűnni nem akaró fáradtság érzése, a kimerülés. A kiégés egyszerre jelentkezik fizikai, érzelmi és mentális szinten, tehát testi és lelki tünetei egyaránt vannak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) többször felhívta a figyelmet a kiégés veszélyeire, figyelmeztetésük szerint olyan fizikai problémákhoz vezethet, mint a magas vérnyomás, szív és érrendszeri betegségek, izomfájdalmak, mozgásszervi panaszok, migrén. Mivel az immunrendszer általános legyengülésével is járhat, a kiégéssel küzdő munkavállaló fogékonyabb lehet a különböző fertőzésekre is.

Ami a kiégés lelki oldalát illeti, a személy ingerlékenyebbé válik, nehezebben kontrollálja az érzelmeit, labilissá, túlérzékennyé válhat. Előfordul, hogy álmatlansággal küzd, étvágytalan lesz, vagy éppen ellenkezőleg, falási rohamokkal, túlevéssel „vigasztalja” magát. Csökkenhet a szexuális érdeklődése, a szociális események iránti érdeklődése. A munkahelyén egyre nehezebb fenntartania a produktivitását és a kreativitását, inkompetensnek érzi magát, a munkakedve egyre kisebb lesz. A kiégés emellett figyelem-, memória- és koncentrációzavarokkal járhat, mellette megjelenhet az üresség érzése, mely előszobája lehet a depressziónak is.

Miben segíthet a nyaralás?

A mostanában időszerűvé váló nyaralások, utazások bizonyos feltételek között akár segíthetnek is a kiégés megelőzésében. Természetesen, ha valaki már hosszabb ideje küzd súlyos kiégéssel, azon nem fog segíteni, ha egy-két hétre távol marad a munkahelyétől. Ebben az esetben már komolyabb megoldásra, pszichológus szakember segítségére, terápiára, ha kell, az egész élethelyzet megváltoztatására van szükség.

De abban az esetben, ha valaki még nem tart itt, csak a kiégés kezdeti tüneteit érzékeli magán, például hogy fáradt, kevésbé élvezi a munkáját, nehezebben jönnek az új ötletek, küzdelmesebben veszi rá magát a feladatok elkezdésére, segíthet az, ha kiszáll a mindennapi mókuskerékből. Több kutatás bizonyította, hogy már néhány nap kikapcsolódás, közös élmény is képes javítani az enyhe kiégés tünetein. Ilyenkor a munkavállaló energikusabbnak, kreatívabbnak, elégedettebbnek érzi magát, amikor visszatér a munkahelyére a pihenés után. Sőt azt is bebizonyították, hogy már a nyaralás tervezése is javíthat a kedélyállapoton. 2010-ben holland kutatók több mint 1500 ember vizsgálatával megállapították, hogy a nyaralók több mint fele már az utazás előtt, a tervezgetésekor olyan erős örömöt élt meg, ami felért a nyaralás alatt érzett elégedettséggel.

Mennyire tartós a nyaralás hatása?

Sajnos több vizsgálatból kiderült, hogy a nyaralások pozitív hatása nem igazán tartós. Sokan már egy hét után újra abban a fizikai-érzelmi állapotban találják magukat, amiben az utazás előtt voltak. De szerencsésebb esetekben is csak 2-4 hétig tartott ki a „feltöltött” állapot, utána újra megjelentek a kiégés jelei. Korábban az volt a közvélekedés, hogy legalább két hétre van szükség ahhoz, hogy valódi pihenésről és tartósabb hatásokról beszélhessünk. Ezt azóta több kutatás cáfolta, egy 2012-es vizsgálat szerint a kivételesen hosszúnak számító, 23 napos pihenés után is csupán egy hétig tartottak ki a pozitív munkahelyi hatások a megkérdezettek többségénél.

Nyaraljunk okosan!

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes nyaralni menni. Csak nem mindegy, hogy hogyan. A nyaralás hatása a kiégésre, a későbbi munkavégzésre ugyanis nagyban függ a nyaralás minőségétől, a nyaralással való elégedettségtől és persze a megelőző időszakban megélt és a visszatéréskor tapasztalt stressz mennyiségétől is.

Ahhoz, hogy a nyaralás valóban pihentető legyen, fontos, hogy jelentősen különbözzön a hétköznapjainktól. Tehát ne csupán helyszínváltozás legyen, ahol egy medence vagy egy tó partján csináljuk ugyanazt, mint otthon. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2018-as felmérése szerint az amerikai felnőttek közel harmada, 28 százalékuk a nyaralás alatt is dolgozott valamennyit. Ehhez magukkal vitték a laptopot, az okostelefont, naponta ránéztek a céges levelekre, üzenetekre, és amit nagyon fontosnak éreztek, azzal foglalkoztak is. Ez azonban nem nyaralás, csak helyszínváltoztatás.

A valódi pihenés ott kezdődik, ha a nyaraló teljesen el tud szakadni az otthoni gondoktól. Nem viszi magával a céges telefont, laptopot, nem nyitja meg a munkahelyi üzeneteket. Kerüljük tehát a hétköznapi életünkkel kapcsolatos gondolatokat! Az indulása előtt tegye világossá, hogy pihenésre van szüksége, ezért nem lesz elérhető (ehhez persze egy együttműködő munkahelyre is szükség van). A szabadidőt ne arra használja, hogy egy másik probléma megoldásába kezd (például lakásfelújításba, ügyintézésbe fog), hanem valódi rekreációra. Ennek jó eszköze lehet, ha időt szán olyan tevékenységre, ami távol áll a munkájától, de régóta érdekli, szeretné megtanulni. Ez lehet valamilyen sport, művészeti tevékenység, zenetanulás, festés, kreatív írás vagy bármi, ami örömet okoz. Ugyanakkor, ha valaki annak érzi szükségét, a semmittevés, a természetbe való belefeledkezés, a szeretteinkkel töltött idő éppen ilyen hasznos lehet. Élje meg tehát a nyaralás pillanatait, legyen tudatos a jelenléte a kikapcsolódás során.