Szimpatika – Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A kullancsok ugyanis koratavasztól késő őszig lesben állhatnak, és a gondos odafigyelés, a zárt ruházat, valamint a kullancsriasztó spray-k ellenére is előfordulhat, hogy a vérszívó utat talál a bőrünkhöz. Ez nem csak kellemetlen, de kifejezetten veszélyes is lehet, ugyanis a közönséges kullancsok számos betegség terjesztői lehetnek.

A kullancsok leggyakrabban az erdőkben, valamint a bokros-fás, sűrű aljnövényzettel rendelkező területeken fordulnak elő. Kiemelendő azonban, hogy városi környezetben is megtalálhatóak, többek között parkokban, családi házak kertjében, illetve a magas fűvel benőtt, elhanyagoltabb területeken érdemes odafigyelnünk. Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a szabadtéri aktivitások extra odafigyelést igényelnek mind a gyermekek, mind a felnőttek számára, hogy a kullancsok által terjesztett fertőzéseket elkerüljük. A gyerekek azért lehetnek nagyobb kockázatnak kitéve, mert az élősködők jellemzően az aljnövényzetben élnek, amely egymagasságban van a kisebb gyerekekkel. A kullancsok rendszerint a hajas fejbőrön, a hajlatokban – hónaljban, könyök- és térdhajlatban, lábujjak között – szeretnek megpihenni. Sokat segíthet, hogy ha ilyen területen járunk, figyelmesek vagyunk, különféle kullancsriasztó készítményekkel (spray, krém stb.) védekezünk, illetve zárt ruházatot viselünk.

Milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok?

A kullancsokat vektoroknak nevezzük, mert világszerte számos emberi és/vagy állati fertőzést képesek állatról emberre átvinni. Hazánkban a két legfontosabb betegség, melyeket a hazai közönséges kullancs terjeszt, az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladás és a Lyme-kór, melyet egy baktériumfertőzés idézhet elő.

A vírusos agyvelőgyulladás az esetek jelentős részében tünetmentes, de előfordulhat, hogy 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. A veszélye abban rejlik, hogy minden ötödik betegnél egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus vírus-ellenes terápiája nincs, azonban a fertőzés védőoltással megelőzhető.

A Lyme-kór legjellegzetesebb, az esetek 60-80 százalékában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythemamigrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget kísérheti enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán súlyosabb idegrendszeri szövődmény is kialakulhat. Megfelelő antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással azonban jelenleg nem megelőzhető betegség.

A fentieknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a humán monocytásehrlichiosis, a humán granulocytásanaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

Ha észrevettük bőrünkben a kullancsot, azonnal szedjük ki! Fontos, hogy ne nyomjuk szét a testét, óvatosan távolítsuk el. Sose használjunk olajat, ecetet, mert az állat ugyan belefullad, de a sokk következtében az addig kiszívott vér egy részét is visszajuttatja a szervezetünkbe, az esetlegesen fertőzött gyomorváladékával együtt. Az eltávolításához egy vékony hegyű csipesz a legalkalmasabb (gyógyszertárakban megvásárolhatjuk), amellyel anélkül foghatjuk meg a kullancsot, hogy az utótestét összenyomnánk. Ha sikerült megragadni az élősködőt, határozott mozdulattal húzzuk ki a bőrből. Az nem okoz problémát, ha a szívókorongja bennszakad a bőrünk alatt, mert az néhány nap alatt távozik.