Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

A tej – éltet vagy allergizál?

Módosítva: 10/9/2024 3 perc Aktuálisszülők, nagyszülőkAllergiaÉletmódBaba-mamaTáplálkozásfehérjeGyomor- és bélrendszerÉlelmiszerekBababajokemésztésanyatejLaktózérzékenységSzemezgetőTejtermékekÖsszes cikk
A tej születésünktől fogva az életben maradás záloga, hiszen fehérjeszükségletünket ebből a forrásból tudjuk a leghatékonyabban fedezni. Azonban az elmúlt években egyre többen válnak allergiássá valamely alkotóelemére, és sokszor nem is egyértelmű, mi a különbség a tejcukor- és a tejfehérje-érzékenység között.

A Nemzetközi Tejszövetség 1957-benhozta létre a tej világnapját, hogy felhívja a figyelmet a tej globális élelmiszeriparban betöltött jelentős szerepére. A világnapot minden évben május utolsó keddjén, idén május 31-én tartják világszerte.

Bizonyított tény, hogy a tej, illetve a tejtermékek fogyasztása az egészséges táplálkozás szempontjából rendkívül lényeges, hiszen azon túl, hogy a legmagasabb minőségű fehérjeforrás, számos más ásványi anyag és vitamin is megtalálható benne: tartalmaz A-, B1-, B2-, B6-, B12- és D-vitamint, valamint a csontok és a fogak épségének megőrzésében kulcsfontosságú kalciumot is. Nem elhanyagolható az sem, hogy nagy mennyiségben található benne magnézium, króm, cink, foszfor és szelén is, amelyek szintén az egészség fenntartásában játszanak szerepet.

Az általános vélekedés szerint a rendszeres tejfogyasztással számos egészségügyi probléma kialakulását elkerülhetjük, a gyerekek fejlődő szervezetének pedig kifejezetten nagy szüksége van rá a csontfejlődés során.

Európában a tejtermékek nagy része tehéntejből készül, azonban gyakran találkozhatunk kecske vagy juhtejjel is, a világ egyéb tájain pedig akár a bivaly- vagy tevetejet is megkóstolhatjuk. Magyarországon a KSH adatai szerint az egy főre jutó átlagos tejfogyasztás közel 50 liter éves szinten, és ehhez még hozzáadódnak az egyéb tejalapú élelmiszerek, pl. a margarin, a vaj, a tejföl, a kefír, a különböző joghurtok, a túró, a sajtok és a desszertek. A számos ízesített tejterméknek, valamint a különböző hűtött édességeknek köszönhetően azok a gyerekek is előszeretettel fogyasztják az egészséges tejtermékeket, akik a tejet önmagában nem innák meg.

A tejtermelés nagyüzemi típusát – az állatvédők nyomásának hatására is – a modernebb üzemekben igyekeznek kíméletesebbé tenni az állatok számára. Az azonban tény, hogy az elmúlt évtizedekben megjelenő számtalan tényfeltáró és az elborzasztó körülményeket is bemutató médiatartalom nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sokan igyekeznek egyéb élelmiszerekkel kielégíteni a fehérjeszükségleteiket, ezzel is tiltakozva a kíméletlen állattartási gyakorlat ellen.

Az állatvédelmi szempontokon túl azok száma is folyamatosan nő, akik a tudatos táplálkozás és a környezetvédelem jegyében mellőzik a tejfogyasztást, hiszen a szarvasmarhatartás bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez a nagymennyiségű gáztermelődés miatt.

Annak ellenére, hogy az anyatej az első élelmiszer, amivel találkozik az emberi szervezet, manapság folyamatosan nő azon betegek száma, akiket tejallergiával diagnosztizálnak, és már a lakosság megközelítőleg egyharmada küzd a tejérzékenység valamely formájával bizonyos mértékben. A tejallergia két formában jelenhet meg, és ezeket semmiképp sem szabad összekeverni, ugyanis más-más típusú kezelésre van szükség a különböző esetekben.

Amennyiben a szervezet az elfogyasztott tejfehérjét allergénként azonosítja és túlzott immunválasz lép fel, kazeinallergiáról beszélhetünk. Ezen allergiatípus nagy valószínűséggel öröklődik, így akiknél már diagnosztizálták a családban a betegséget, annak érdemes odafigyelnie erre. Jó hír azonban, hogy a kisgyerekek általánosságban 3 éves korukra kinövik a betegséget, és a későbbiekben problémamentesen fogyaszthatnak tejtermékeket.

Laktózintolerancia, vagy tejcukor-érzékenység esetén arról van szó, hogy a laktáz emésztőenzim teljes mértékben hiányzik a szervezetből, esetleg csökkent működése eredményez tüneteket. Ez utóbbi esetben előfordulhat, hogy – ellentétben a kazeinallergiával – kisebb mennyiségű tej vagy tejtermék elfogyasztása még nem okoz panaszokat.

A tünetek leggyakrabban gyomor- és bélrendszeri panaszok formájában nyilvánulnak meg, jellemző a puffadás, a hasmenés, a székrekedés, a gyomorgörcs, a hányás. Egyes pácienseknél még viszkető és égő bőrkiütések is megjelenthetnek, a legérzékenyebbek pedig akár légúti tüneteket, fulladást, súlyos esetben anafilaxiás rohamot is átélhetnek.

A kivizsgálás során allergiavizsgálatot és vértesztet is végeznek a szakemberek. A tejet a helyzet súlyosságától függően mellőzni kell annak érdekében, hogy a fenti tünetek kialakulását megakadályozzuk.

Akik allergiásak a tej valamely alkotóelemére, különböző tejhelyettesítő termékekkel pótolhatják mind az ásványi anyagokat, mind a tejet, mint kiegészítő alapanyagot, pl. torták sütésekor. Ezek általában növényi alapú italok, kókusztej, rizstej és mandulatej is létezik.
Azonban további nehézséget okoz, hogy pl. tejfehérjét nemcsak a tejtermékek tartalmazhatnak, hanem számos olyan feldolgozott élelmiszer is, amelyekről talán nem is gondolnánk: húsipari termékekben éppúgy megtalálható, mint a péksüteményekben vagy a kekszekben.

Mindent összevetve azonban kijelenthető, hogy az allergia kialakulásának megelőzésére nem célravezető a tejfogyasztás mellőzése. Aki tüneteket tapasztal, minél hamarabb forduljon szakemberhez, hogy megfelelő terápiával kezelhető legyen a helyzet. Akinél pedig nem okoz problémát a tej megemésztése, fogyassza bátran, hiszen a tej valóban az egyik leghasznosabb élelmiszerünk.

A tej születésünktől fogva az életben maradás záloga, hiszen fehérjeszükségletünket ebből a forrásból tudjuk a leghatékonyabban fedezni. Azonban az elmúlt években egyre többen válnak allergiássá valamely alkotóelemére, és sokszor nem is egyértelmű, mi a különbség a tejcukor- és a tejfehérje-érzékenység között.