Szimpatika – A csalánkiütés okainak felderítése gyermekeknél

A csalánkiütés jellegzetes duzzanattal járó, csoportokban elhelyezkedő vagy nagyobb kiterjedésű kiütéseket okoz, melyek testszerte jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá.

Lehet akut és krónikus is

A csalánkiütés lehet akut, mely hirtelen jelentkezik, akár órákon belül eltűnhet, de 4-6 héten belül elmúlik. A krónikus csalánkiütés 6 hétnél tovább tart, ez idő alatt a csalángöbök eltűnhetnek, majd más testrészen felbukkannak.

Az akut csalánkiütés hátterében gyermekkorban leggyakrabban valamilyen fertőzés (legtöbbször vírus) áll, gyakran jelentkezik légúti hurut kapcsán is, de kiválthatja allergia is (például gyógyszer- vagy ételallergia). A krónikus csalánkiütést is okozhatja fertőzés, de előhozhatja a hideg, meleg vagy nyomásérzékenység, napfény, sőt intenzív edzés vagy érzelmi hatás (például stressz, szorongás) is.

A csalánkiütés kivizsgálása

Ahhoz, hogy a kezelőorvos meg tudja állapítani, milyen további vizsgálatok elvégzésére lesz szükség a diagnózishoz, nagyon alaposan kikérdezi a szülőket a gyermek tüneteiről. A kórelőzmények és a csalánkiütéssel összefüggésbe hozható egyéb panaszok megismeréséhez az alábbi kérdéseket lényeges, hogy meg tudjuk válaszolni az orvosi konzultáció során:

• Mikor jelentkeztek először a tünetek?
• Köthető-e valamihez a megjelenésük? (pl. új étel bevezetése, testedzés, betegség, gyógyszerszedés, fürdés meleg vízben, stressz)
• Melyik testrészen jelent meg csalánkiütés és mennyi ideig?
• Jelentkezett-e egyéb tünet is a csalánkiütés mellett? (pl. szem-, vagy ajakduzzanat, orrfolyás, nehézlégzés)

Érdemes a kivizsgálás előtti hetekben ezeket megfigyelni és egy tüneti naplóban részletesen feljegyezni. Sokszor a számunkra lényegtelen információ ad értékes útmutatást a kezelőorvos számára a további kivizsgáláshoz.

Dr. Balogh Ádám elmondta, hogy a csalánkiütés kivizsgálása és sok esetben hosszadalmas kezelése a szakemberek számára is kihívást jelent. A sikeres kezelés ellenére sem ritka, hogy a tünetek egy éven belül újra jelentkeznek, azonban a diagnózist követő ötödik év végre a gyerekek többsége tünetmentes.