Nem mindegy, mikor érkezik az eső
A Kaliforniai Egyetem (Riverside) kutatói egy újonnan, az Elementa szakfolyóiratban közzé tett tanulmányukban arról számoltak be, hogy a szárazabb klímán élő növényzet számára nem annyira a többlet víz mennyisége, mint annak időzítése a lényeges. Palm Springs közelében egy kísérleti területen mesterséges esőzéssel kétéves kísérletben mérték fel a növényekre kifejtett hatásokat. E régióban téli és nyári vegetációs időszak is van, és többek közt a sivatagi szupervirágzásoknak is otthont ad a terület. A növények egy része már decemberben elkezd nőni és nyár elejéig él, másik része pedig júliusban hajt ki és augusztusban nyílik. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a csapadék nyári vagy téli érkezése miként befolyásolja a növényzet, az ökoszisztéma viselkedését. A félsivatagi területen, ahol az éves csapadék kb. 220 milliméter (ez hazánk csapadékosabb régiói éves csapadékának kb. a harmada) a nyári időszakban kevesebb egyéves virág nő: 16 faj csak nyáron, 33 faj csak télen, és 5 faj mindkét évszakban.
A kísérletekből arra jutottak, hogy a nyári növényzet extra mennyiségi növekedéssel hálálta meg a plusz esőt, de nem vált ettől sokszínűbbé a növényzet összetétele. A téli csapadékhoz hozzáadott plusz nem növelte a normál téli növénymennyiséget, és nem növelte a sokféleséget sem. Ha a normál csapadéknál kevesebbet kapott a terület, azt évszaktól függetlenül megsínylette.
A hasonló kutatások persze nemcsak arról szólnak, hogy mi történik a növényzettel a csapadék hatására, hanem az ökoszisztémákban tovagyűrűző hatásokról is, mint például a beporzók és a növények kapcsolata, a talajban élő, és a szerves anyagok körforgásában létfontosságú mikrobákra kifejtett hatásokról, a növénytakaró és a talaj eróziójának kapcsolata, és így tovább.
A Föld szárazföldjeinek harmadán száraz éghajat uralkodik, és a legkisebb változások is gyökeresen átalakíthatják az ezeken élő növény- és állatvilágot, ezzel a területek szén- és nitrogénmegkötő képességét is. Ekkora nagyságú területek esetén ezek pedig az egész bolygóra visszaható folyamatok. A kaliforniai kutatók a következő években is folytatják a kísérleteiket, és egyúttal a hosszabb időn át zajló vizsgálataikkal már e hatásokat is felmérhetik.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!