Nem mindegy, mikor érkezik az eső

Forrás: ng.hu
A száraz területeken, ahogy csökken a víztartalék mennyisége, úgy válik egyre fontosabbá az, hogy az eső mikor is érkezik.

A Kaliforniai Egyetem (Riverside) kutatói egy újonnan, az Elementa szakfolyóiratban közzé tett tanulmányukban arról számoltak be, hogy a szárazabb klímán élő növényzet számára nem annyira a többlet víz mennyisége, mint annak időzítése a lényeges. Palm Springs közelében egy kísérleti területen mesterséges esőzéssel kétéves kísérletben mérték fel a növényekre kifejtett hatásokat. E régióban téli és nyári vegetációs időszak is van, és többek közt a sivatagi szupervirágzásoknak is otthont ad a terület. A növények egy része már decemberben elkezd nőni és nyár elejéig él, másik része pedig júliusban hajt ki és augusztusban nyílik. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a csapadék nyári vagy téli érkezése miként befolyásolja a növényzet, az ökoszisztéma viselkedését. A félsivatagi területen, ahol az éves csapadék kb. 220 milliméter (ez hazánk csapadékosabb régiói éves csapadékának kb. a harmada) a nyári időszakban kevesebb egyéves virág nő: 16 faj csak nyáron, 33 faj csak télen, és 5 faj mindkét évszakban.

A kísérletekből arra jutottak, hogy a nyári növényzet extra mennyiségi növekedéssel hálálta meg a plusz esőt, de nem vált ettől sokszínűbbé a növényzet összetétele. A téli csapadékhoz hozzáadott plusz nem növelte a normál téli növénymennyiséget, és nem növelte a sokféleséget sem. Ha a normál csapadéknál kevesebbet kapott a terület, azt évszaktól függetlenül megsínylette.

A hasonló kutatások persze nemcsak arról szólnak, hogy mi történik a növényzettel a csapadék hatására, hanem az ökoszisztémákban tovagyűrűző hatásokról is, mint például a beporzók és a növények kapcsolata, a talajban élő, és a szerves anyagok körforgásában létfontosságú mikrobákra kifejtett hatásokról, a növénytakaró és a talaj eróziójának kapcsolata, és így tovább.

A Föld szárazföldjeinek harmadán száraz éghajat uralkodik, és a legkisebb változások is gyökeresen átalakíthatják az ezeken élő növény- és állatvilágot, ezzel a területek szén- és nitrogénmegkötő képességét is. Ekkora nagyságú területek esetén ezek pedig az egész bolygóra visszaható folyamatok. A kaliforniai kutatók a következő években is folytatják a kísérleteiket, és egyúttal a hosszabb időn át zajló vizsgálataikkal már e hatásokat is felmérhetik.

Ajánlataink

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!