Az állatokkal való viszony gyerekkorban dől el

Forrás: ng.hu
Egy új kutatás szerint életkori váltáshoz köthető az állattartáshoz való viszonyunk megváltozása.

Az Exeteri Egyetem kutatói érdekes vizsgálatot végeztek: arra voltak kíváncsiak, mikortól alakulhat ki az emberben az, hogy egyes állatokat házi kedvencként tartunk, míg másokat haszonállatként. A Social Psychological and Personality Science szakfolyóiratban közzé tett eredmények szerint a kamaszkor a kulcsidőszak.

A kutatók 9-11 éves gyerekeket és 18-21 éves fiatal felnőtteket, és 29-59 éves felnőtteket faggattak, hogy kiderítsék, mikor alakul ki a fajizmus bennünk. Fajizmusnak nevezzük azt a felsőbbrendűség-érzést, amely szerint az ember a „teremtés koronája” és amelyet az ember más állatfajokkal szemben táplálva, erkölcsi gátlás nélkül kizsákmányolja az adott fajokat, saját igényei szerint rangsorolva őket.

A felmérés eredményei alapján a két felnőtt csoport nagyon hasonló véleményen volt, míg a gyerekek szerint a haszonállatokkal is úgy kéne bánni, mint az emberekkel és a házi kedvencekkel, és a gyerekek szerint erkölcsileg kevésbé indokolható a húsfogyasztás, mint a felnőttek szerint. A kutatásban a felnőttek úgy vélték, a húsevés erkölcsileg problémásabb az egyéb állati termékek, például a tejtermékek fogyasztásánál, ez azt jelzi, hogy nem tűnik el teljesen a haszonállatokkal kapcsolatban érzett sajnálat belőlünk.

„Az emberek és az állatok viszonya erkölcsi kettős mércén alapul – mondta Dr. Luke McGuire, a kutatás vezetője – Egyes állatok imádott házi kedvencek, míg másokat iparosított farmokon, tömegekben tartanak gazdasági hasznukért.” Az, hogy hol köt ki egy állat, attól függ, milyen fajba tartozik: a kutya jó barát, míg a disznó élelem. „Valami történik a kamaszkor során, amikor a korábbi egységes állatszeretet valami bonyolultabb dologgá alakul, és kifejlődik a fajizmus.”

A kutatók szerint az ugyan természetes, hogy az ember felnőtt korára másként viszonyul a világhoz, mint gyerekként, azonban nem szabadna lebecsülni a gyermeki bölcsességet, erkölcsi intelligenciát sem. „Ha szeretnénk, hogy az emberiség környezeti okokból nagyrészt növényi étrenden éljen, akkor valahogyan be kell avatkoznunk ebbe az átalakulási folyamatba. Például ha a gyerekek az iskolában – az erkölcsi értékrendjükkel összhangban – több növényi élelmiszert fogyasztanának, az talán segítene csökkenteni a kamaszkori, felnőtt értékrendre való áttérés mértékét is” – tette hozzá Dr. McGuire.

Ajánlataink

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!