Az Exeteri Egyetem kutatói érdekes vizsgálatot végeztek: arra voltak kíváncsiak, mikortól alakulhat ki az emberben az, hogy egyes állatokat házi kedvencként tartunk, míg másokat haszonállatként. A Social Psychological and Personality Science szakfolyóiratban közzé tett eredmények szerint a kamaszkor a kulcsidőszak.
A kutatók 9-11 éves gyerekeket és 18-21 éves fiatal felnőtteket, és 29-59 éves felnőtteket faggattak, hogy kiderítsék, mikor alakul ki a fajizmus bennünk. Fajizmusnak nevezzük azt a felsőbbrendűség-érzést, amely szerint az ember a „teremtés koronája” és amelyet az ember más állatfajokkal szemben táplálva, erkölcsi gátlás nélkül kizsákmányolja az adott fajokat, saját igényei szerint rangsorolva őket.
A felmérés eredményei alapján a két felnőtt csoport nagyon hasonló véleményen volt, míg a gyerekek szerint a haszonállatokkal is úgy kéne bánni, mint az emberekkel és a házi kedvencekkel, és a gyerekek szerint erkölcsileg kevésbé indokolható a húsfogyasztás, mint a felnőttek szerint. A kutatásban a felnőttek úgy vélték, a húsevés erkölcsileg problémásabb az egyéb állati termékek, például a tejtermékek fogyasztásánál, ez azt jelzi, hogy nem tűnik el teljesen a haszonállatokkal kapcsolatban érzett sajnálat belőlünk.
„Az emberek és az állatok viszonya erkölcsi kettős mércén alapul – mondta Dr. Luke McGuire, a kutatás vezetője – Egyes állatok imádott házi kedvencek, míg másokat iparosított farmokon, tömegekben tartanak gazdasági hasznukért.” Az, hogy hol köt ki egy állat, attól függ, milyen fajba tartozik: a kutya jó barát, míg a disznó élelem. „Valami történik a kamaszkor során, amikor a korábbi egységes állatszeretet valami bonyolultabb dologgá alakul, és kifejlődik a fajizmus.”
A kutatók szerint az ugyan természetes, hogy az ember felnőtt korára másként viszonyul a világhoz, mint gyerekként, azonban nem szabadna lebecsülni a gyermeki bölcsességet, erkölcsi intelligenciát sem. „Ha szeretnénk, hogy az emberiség környezeti okokból nagyrészt növényi étrenden éljen, akkor valahogyan be kell avatkoznunk ebbe az átalakulási folyamatba. Például ha a gyerekek az iskolában – az erkölcsi értékrendjükkel összhangban – több növényi élelmiszert fogyasztanának, az talán segítene csökkenteni a kamaszkori, felnőtt értékrendre való áttérés mértékét is” – tette hozzá Dr. McGuire.
