Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

A glutén és a tejfehérje hatása az autizmussal élőkre

Módosítva: 10/9/2024 3 perc Aktuálisautizmusvilágnapszülők, nagyszülőkdiétaegészségEgészséges életTáplálkozásÉlelmiszerekgluténLaktózérzékenységSzemezgetőÖsszes cikk
Hazánkban is egyre inkább terjed az a – külföldön már régóta elfogadott – nézet, hogy az étrend nagymértékben befolyásolja az autizmussal élők állapotát. A megfelelő diéta kiválasztásáról, illetve a lehetséges hatásokról Petrovics Kornéllal, a Szikra Tehetséggondozó Egyesület munkatársával, illetve dr. Atzél Klára Júliával beszélgettünk, aki nemcsak orvosi szempontból közelíti meg a témát, hanem édesanyaként maga is érintett.

Általában milyen tünetek alapján diagnosztizálható az autizmus?

Nagyon fontos megérteni, hogy az autizmus egy tünetegyüttes spektrumot ölel fel, és nincs olyan séma, ami mindenkire ráhúzható. Einsteintől vagy Elon Musktól kezdve az igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott állapotig terjed a spektrum. Ami minden autistára jellemző, hogy bizonyos fokú eltérés figyelhető meg a viselkedésben, érdeklődésben, és tipikus a rugalmatlan gondolkodás is, tehát a változásokat nehezen viselik.

Milyen fizikai megnyilvánulásai, tünetei lehetnek?

A fizikai, látható tünetek is ekképp szóródnak. Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. Az autizmus járhat együtt értelmi fogyatékossággal, de a legmagasabb IQ-val rendelkező emberek is közülük kerülnek ki. Jellemző a beszéd furcsasága vagy hiánya, a depresszió, az, hogy nehezen teremtenek kapcsolatokat. Megfigyelhetőek náluk a tikkek, az önstimuláló, nyugtató, kényszeres cselekvések, a szenzoros érzékenységek, és szinte minden esetben előfordulnak táplálkozásbeli problémák is.

Hogyan befolyásolja a táplálkozás az autizmust, illetve milyen összefüggés mutatkozik a glutén- és tejfehérje-fogyasztással?

Bár tudományos bizonyíték nincsen rá, sok család tapasztalja, hogy autista családtagjuk viselkedése a tej- és gluténmentes étrend bevezetésével egyidőben érezhetően javul. Csökken az ingerlékenységük, javul a koncentrációkészségük, nyitottabbá és érdeklődőbbé válnak. Ilyen állapotban könnyebben tudnak új készségeket elsajátítani, a környezetükbe illeszkedni. Ezt a kazein (tejfehérje) és a glutén (búzafehérje, sikér) bomlástermékének agyat ködösítő és függőséget okozó hatásával magyarázzák. Ez a diéta a tengerentúlon széles körben elterjedt az autizmus spektrumzavarral és/vagy a figyelemhiányos hiperaktivitással (ADHD) élők körében, itthon azonban kevesen alkalmazzák.

A gluténmentes diéta minden esetben ugyanúgy pozitívan hat az autizmusra?

Mint minden terápia, ez a fajta étrend is különböző mértékben hathat különböző emberekre. A tej- és gluténmentes étrend rendszerint egy átlagos embernél is jótékony hatású. De ez a hatás függ például a kezdőállapottól és attól is, hogy mennyire szigorúan tartják az étrendet.

Mivel kell számolniuk a hozzátartozóknak, amennyiben mellőzik a diétát?

A diéta – főleg kezdetben, amíg nem válik rutinná – megnehezítheti a mindennapokat, sok odafigyelést igényel. Emiatt vannak, akik úgy érzik, nem éri meg, és nem tartanak ki mellette. Mások viszont annyira egyértelmű fejlődést látnak az érintettnél, hogy semmiképp nem mondanának le erről az alternatív lehetőségről. Sajnos ez a diéta nem gyógyít, tehát nem múlik el tőle az autizmus vagy az ADHD, de folyamatosan jobb állapotban tudja tartani az érintettet – épp úgy, ahogy egy szemüveg sem gyógyítja meg a szemünket, de állandó használatával nem szorulunk ki a jól látók közül. 

A gluténnel és a kazeinnel szemben vannak-e olyan étrend-kiegészítők vagy tápanyagok, amelyek kifejezetten ajánlottak az autisták számára?

Az omega-3 és -6 zsírsavak alkalmazása egyes esetekben pozitív hatással volt az autisztikus tünetekre. A magnézium + B6 vitamin autizmussal kapcsolatban feltételezetten pozitív hatású, de egyértelmű igazoló adat nem áll rendelkezésre. Javasolható még a probiotikumok szedése, illetve a D-vitamin és a vas pótlása.

Hosszú távon hogyan lehet megkönnyíteni az autizmussal élők mindennapjait?

Elfogadással, segítéssel, akadálymentesítéssel, a jogok egyenlő biztosításával. Nagyon fontos megérteni, hogy minden születendő 44 gyerekből egy autista lesz. Erre fel kell készíteni a szülőt, az oktatási rendszert és az egészségügyet. Csak akkor lehet teljes az életük, ha a társadalom egésze befogadja őket, így lehet belőlük a következő Newton, Mozart vagy Einstein.

Dr. Atzél Klára Júlia személyes tapasztalata:

„A tej- és gluténmentes diétával személyes jó tapasztalataim vannak. Az autista fiamnál 4 éves korában kezdtük el alkalmazni, és jelentős javulást tapasztaltunk már az első hónaptól az addig igen sekélyes kommunikációjában. Pár éve visszaterheltük őt a két fehérjével, de nagyon hamar visszatértünk a korábbi szigorú diétához, ugyanis mindannyian igen nehezen viseltük a viselkedésbeli romlását. És tévedés azt gondolni, hogy ez csak a környezetnek nehéz. Az autizmussal élőnek legalább olyan rossz érzés, amikor nem tudja kontrollálni az érzelmeit, képtelen figyelni egy feladatra, vagy egy túlpörgött állapot megfosztja a sikerélményektől.
A tej- és gluténmentes étrendet azóta is következetesen tartjuk. Manapság már nem annyira megterhelő a speciálisabb alapanyagok vagy a diétába illeszthető kényelmi termékek beszerzése sem, és számos olyan étel van a hagyományos magyar konyhában is, ami eredendően megfelel a kritériumoknak. Általában megoldható, hogy egyfélét egyen a család, és ünnepekkor a süteményről se kelljen lemondania senkinek.”

Hazánkban is egyre inkább terjed az a – külföldön már régóta elfogadott – nézet, hogy az étrend nagymértékben befolyásolja az autizmussal élők állapotát, így a megfelelő diéta kiválasztása létfontosságú lehet.