Agyméretüktől függ a papagájok élettartama
A papagájok kiváló kognitív képességei közismertek, a varjúfélékhez hasonlóan eszes madarak és szépségük, hosszú élettartamuk, valamint a beszédet utánzó képességük miatt régóta tartja az ember kedvencként is őket. A Max Planck Állati Viselkedéskutató Intézet számolt be egy új kutatásról, amely szerint e madarak viszonylag nagy agyméretének köszönhető a hosszú élettartamuk. A német vezetésű nemzetközi kutatócsoport a Proceedings of the Royal Society: B szakfolyóiratban tette közzé az erről készült tanulmányt. Ahhoz, hogy kiderítsék, minek köszönhető a hosszú élet, sok-sok madárfaj és egyed részletes összehasonlítására volt szükség, ebben a kutatók egy természetvédelmi adatgyűjtő, a Species360 nevű szervezet segítségét kérték.
Az olyan fajok, mint az arakanga, más néven vörös ara (Ara macao), vagy a sárgabóbitás kakadu (Cacatua galerita) átlagos élettartama 30 év is lehet. Az élettartam okát kutató szakemberek mintegy 130 ezer papagáj adatait vizsgálták meg, a madarak 217 különböző fajt képviseltek. Volt köztük mindössze átlag 2 évet élő faj, de volt olyan, amelynek egyedei közt előfordult 80 esztendős „aggastyán” is.
A testtömeget és agyméretet összehasonlító elemzések során bebizonyosodott a feltételezés, miszerint a testmérethez képest nagyobb agyú, okosabb madarak a természetben is könnyebben küzdenek meg az élet kihívásaival, így tovább élnek. „Ez alapján a nagyobb agy általánosságban rugalmasabbá teszi a fajokat, és ez hozzájárul a hosszabb élettartamhoz. Például, ha a kedvenc eleség elfogy, akkor megtanulhatnak másikat keresni, amelyiket elfogyasztva megmenekülnek az éhhaláltól” – magyarázta Simeon Smeele, a kutatás vezetője.
Meglepetésként érte viszont a kutatókat az, hogy a lassabb, hosszabb ideig tartó agyfejlődés, valamint az étrend nem befolyásolta az élettartamot, pusztán az agy mérete. A főemlősök példái alapján a fejlődéssel töltött idő javítja az élettartamot, de a papagájoknál úgy tűnik nem. Viszont az kiderült, hogy a nagyobb agyúak több időt töltenek szocializációval, vagyis a társas kapcsolataikkal, és az egymás mellett élő generációk számára ez több tanulási lehetőséget biztosíthat, ami pedig már javítja a túlélési esélyeket.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!