Szimpatika – Az idősebb generációk hatása a klímaváltozásra

Az öregedő társadalom számos problémájával szembesültünk már, de norvég kutatók most egy újabbra hívták fel a figyelmet. A Norvég Tudományos Műszaki Egyetem (NTNU) kutatócsoportja a Nature Climate Change szakfolyóiratban számolt be arról az új eredményről, amely szerint az idősebb nemzedékek nagyobb mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, mint a fiatalok. A kutatási eredmények a fejlett, gazdag országokra vonatkoznak elsősorban, ám mindenki számára tartogatnak tanulságot.

„Az idősek takarékosságukról voltak korábban híresek, a második világháborút átélt nemzedékek gondosan beosztották a javaikat. Azonban az újabb generáció idősödő tagjai már másmilyenek” – magyarázta Edgar Hertwich, az NTNU professzora, a tanulmány egyik szerzője.

A norvég kutatók 27 EU tagország, Nagy-Britannia, az USA, Ausztrália, Japán és Norvégia esetében vizsgálták meg, hogy 2005-2015 között a lakosság egyes korcsoportjai mennyi üvegházgáz-kibocsátásért voltak felelősek.

„A háború utáni, baby-boomer nemzedék most válik idősebbé, és az ő fogyasztási szokásaik mások, mint a csendes generáció, az 1928-1945 közt születettek. A mai idősek többet költenek a házukra, az energiafogyasztásukra és az élelmiszereikre is.”
2005-ben az akkori 60 feletti korosztály kevesebb üvegházgáz-kibocsátásért felelt, mint az akkori 30-44 évesek, és a 45-59 évesekkel megegyezett a hozzájuk köthető kibocsátás.

A kutatók szerint 2015 után a 60 felettiek átvették a vezetést, és már az ő számlájukra írható a legnagyobb mértékű kibocsátás a különböző korosztályok közt. A társadalmak elöregedése miatt ez azt is jelenti, hogy folyamatosan nő a kibocsátás is, így a politikusok, döntéshozók számára fontos üzenete lehet a kutatási eredménynek, ami a klímacélokat illeti. Nemcsak az idősebb generációk létszáma növekszik, hanem a várható életkor is, ez pedig tovább ront a helyzeten. 2019-2050 között az idős korosztály létszáma meg fog duplázódni a vizsgált 32 országban.

„Az idősek fogyasztási szokásai meglehetősen merevek. Hasznos lenne például, ha a gyerekek kirepülése után az emberek kisebb házba, lakásba költöznének. Reméljük, hogy az idősek számára kedvezőbb infrastruktúra és közlekedési rendszer is kialakítható” – mondta Heran Zheng, a kutatás vezetője.

A fogyasztási szokások alapján az idősekhez köthető kibocsátás helyi. Míg a fiatalok sokkal több import terméket vásárolnak, így a kibocsátás sem helyben jelentkezik, addig az idősek a saját hazájuk kibocsátását növelik. Bár az idősek jövedelme alacsonyabb, a gazdag országokban nyugdíjas korukra számottevő vagyont halmoznak fel, elsősorban az elmúlt időszakban jelentősen drágult ingatlanjuk formájában. A megtakarításoknak köszönhetően nagyon sokan fenn tudják tartani a nagyobb fogyasztást, ez főleg az olyan szén-dioxid-kibocsátás szempontból jelentős, mint az energiafelhasználás. Emellett egyre több idős ember él egyedül, így a nagyobb házuk energiafogyasztása arányosan nagyobb. Azonban a hatások nem minden országban egyformák. Norvégia kiemelkedik, sokkal nagyobb a norvég idősek kibocsátása, mint a svéd vagy a dán társaiké.

Számszerűsítve a dolgot: Ausztrália és az USA idősei kétszer annyi szén-dioxidot bocsátottak ki, mint az átlag európaiak, 2015-ben 21 tonnát fejenként. Európában Luxemburg vezet 19 tonnával, de a magasabb kibocsátásúak közé tartoznak a britek, a norvégok, a finnek és az írek is. Itt érdemes megjegyezni, hogy hazánk idősei a vizsgált országok közt a legkisebb kibocsátók közt vannak, mellettünk a litván, a román, a horvát és az észt idősek tartoznak még a lista végéhez. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a probléma csak a valóban gazdag országokat érinti, ott azonban fontos, hogy a klímapolitikában megjelenjenek ezek az adatok is.