Szimpatika – Miből áll a cukorbetegek egészséges reggelije?

Noha a mondás, miszerint „reggelizz úgy, mint egy király”, valószínűleg mindenkinek ismerősen cseng, mégis hajlamosak vagyunk kiadós étkezés helyett, ilyen vagy olyan megfontolásból, mindössze egy csésze kávéval indítani a napot. Pedig egy jól összeállított, tartalmas reggeli rövid és hosszú távon egyaránt meghatározó, hiszen amellett, hogy feltölti energiaraktárainkat, frissebbnek érezzük magunkat tőle, segít a koleszterinszint normalizálásában, a szükséges vitamin- és ásványianyag-bevitel elérésében, az anyagcsere-problémák elkerülésében, valamint a megfelelő testsúly megőrzésében is.

Gyakori kihagyása számos hosszú távú egészségügyi probléma, így például magas koleszterinszintből adódó szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, diabétesz forrása is lehet. Nem véletlen, hogy a nap legelső étkezését egyben a legfontosabbnak is tartják. De mi a helyzet abban az esetben, ha valakinél már kialakult a cukorbetegség?

Reggeli diabétesszel

A diabétesz vagy cukorbetegség egy immár népbetegségnek számító krónikus megbetegedés, mely évről évre egyre több ember mindennapjait nehezíti meg. A legfrissebb adatok szerint világszerte mintegy 537 millió felnőtt él diabétesszel, Magyarországon több mint 1,1 millió felnőtt és több mint ötezer gyermek. A diabétesznek két fő típusát különböztetjük meg, de az érintettek több mint 90%-a 2-es típusú cukorbetegségben szenved, annak ellenére, hogy ez nagyrészt a túlsúly és a fizikai inaktivitás eredménye, és az 1-es típusúval ellentétben, életmódváltással megelőzhető lenne.

A megelőzésben, és a már kialakult cukorbetegség kezelésében is kiemelten fontos szerepet játszik a rendszeres testmozgás mellett a megfelelő, változatos étrend összeállítása, beleértve a napindító reggelit. Ez elsőre kicsit időigényesnek és nehéznek tűnhet, lévén hogy cukorbetegség esetén az egyik elsődleges cél a szénhidrátfogyasztás mérséklésével a vércukorszint szabályozása, a legnépszerűbb reggelik pedig meglehetősen magas szénhidráttartalommal rendelkeznek. Mégis megéri időt szakítani egy fehérjében és rostban gazdag, egészséges zsírokat és közepes mennyiségű szénhidrátot tartalmazó étkezés megkomponálására, hiszen cukorbetegként a reggeli elhagyása, a napközbeni nassolás, a rossz ételválasztás ebéd és vacsora után túlzott vércukorszint emelkedéshez, az anyagcsere folyamatok felborulásához vezethet.

Mire érdemes odafigyelni?

• A fehér kenyeret javasolt teljes kiőrlésű, többmagvas változatra cserélni, ezek ugyanis amellett, hogy egészségesebbek, laktatóbbak is.
• Lekvár helyett érdemes kipróbálni a pépesített banánt, de jó választás lehet még valamilyen alacsony zsírtartalmú sajt, néhány apróra vágott friss datolyával kevert túró vagy a dióvaj is.
• Mérsékelni kell a péksütemények fogyasztását.
• Sütés közben fontos az olaj mennyiségének korlátozása, vaj helyett inkább növényi olajokat, napraforgó-, olíva- vagy repceolajat használjunk.

• A rostbevitel növelése érdekében a gabonapelyhet érdemes gyümölccsel, vagy zöldséggel keverni.
• A vörös és feldolgozott húsok helyett javasolt fehér húst vagy halat fogyasztani.
• Még a 100%-os gyümölcslevek és turmixok is tartalmaznak szabad cukrokat, így könnyű akaratlanul is túlzásba esni. Célszerűbb a friss gyümölcsök fogyasztása, de ha mégis ital formájában preferáljuk, az adagot korlátozzuk napi 150 ml-re és lehetőleg magunk készítsük el.

A „tányér modell” használata segítséget ad annak eldöntésében, hogy miből mennyit egyen. Ez egy egyszerű módszer az adagnagyságok megtanulásához. Képzeljen el egy tányért. Ezt ossza három részre. Ezekbe a részekbe más-más élelmiszercsoportból teszünk. A tányér egyharmadára kerüljön keményítő tartalmú köret (pl.: burgonya, rizs, bulgur); egyharmadára zöldség vagy saláta; a harmadik harmad helyére pedig hús vagy más fehérjetartalmú élelmiszer (pl.: hal, tojás).

Bár egy jól megtervezett, változatos étrend a 2-es típusú diabétesz megelőzésében, valamint a már kialakult betegség szinten tartásában szerencsére egyaránt sokat segíthet, fontos, hogy a legjelentéktelenebbnek tűnő tünetek ­– például gyakori szomjúságérzet, lassan gyógyuló sebek, homályos látás, bőrelváltozások – jelentkezése esetén is konzultáljon kezelőorvosával, hiszen a betegség korai felismerése és a megfelelő kezelési mód meghatározása jelentősen hozzájárul a maradandó egészségkárosodás elkerüléséhez!