Ha nincs gáz, jön az Alzheimer
2010. 12. 10.
A verőerek tágulásához szükséges nitrogén-monoxid hiánya alapvető szerepet játszik a súlyos idegrendszeri betegség, az Alzheimer-kór szövettani eltéréseinek kialakulásában.
A kardiológia és az ideggyógyászat szempontjából egyformán fontos, új felismerést a Circulation Research közölte.
A verőerek bélését képező sejtréteg termeli az igen gyorsan lebomló gázt, a nitrogén-monoxidot, mely az erek tágulásához alapvetően szükséges. "Az érbetegségek kockázati tényezői: a kóros vérzsírok szintje, a dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás, az ülő életmód vagy az öregedés, mind a nitrogén-monoxid-termelődés csökkenése útján hatnak" - hangsúlyozta a tanulmány első szerzője, Zvonimir S. Katusic.
Az Alzheimer-kór a gondolkodási képesség, az emlékezet romlásával járó betegség, melyet az agyszövetben jellegzetes elváltozások kisérnek: az idegrostokban, illetve a sejtek között különös, fehérjejellegű anyagok (plakkok) halmozódnak fel. Az Egyesült Államokban statisztikák szerint ötmillió ember szenved Alzheimer-kórban, akik mind több segítségre szorulnak, ami óriási társadalmi terhet jelent.
A kutatók azt vizsgálták, hogy az erek belső borításának működési zavara szerepet játszhat-e az Alzheimer-kór kifejlődésében is. Az emberi agy hajszálereiből kiemelt sejteket tanulmányozták. Ha a sejtekben található eNOS elnevezésű enzim - mely a nitrogén-monoxid termeléséhez feltétlenül szükséges - működését gátolták, az idegsejtekben fokozottan termelődött az a fehérje nyersanyag, melyből az Alzheimer-kórra jellemző peptid keletkezik, valamint fokozódott a kóros fehérje keletkezését elősegítő enzim működése is. A munkacsoport azt tapasztalta, hogy ha a nitrogén-monoxid alapvetően szükséges termelődése akadályozott, ez a kóros folyamat automatikusan elindul.
Az emberi sejteken kívül olyan egerek agysejtjeit is tanulmányozták, melyeknek genetikai károsodás miatt a sejtjeiből a nitrogén-monoxidot termelő eNOS enzím hiányzott. A kísérleti állatokban a nitrogén-monoxid alapanyagául szolgáló nitrátok és nitritek szintje feleakkora volt, mint az egészséges állatok agysejtjeiben. Ennek következtében az egereknek az agyában megjelentek az Alzheimer kórra jellemző elváltozások.
A verőerek bélését képező sejtréteg termeli az igen gyorsan lebomló gázt, a nitrogén-monoxidot, mely az erek tágulásához alapvetően szükséges. "Az érbetegségek kockázati tényezői: a kóros vérzsírok szintje, a dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás, az ülő életmód vagy az öregedés, mind a nitrogén-monoxid-termelődés csökkenése útján hatnak" - hangsúlyozta a tanulmány első szerzője, Zvonimir S. Katusic.
Az Alzheimer-kór a gondolkodási képesség, az emlékezet romlásával járó betegség, melyet az agyszövetben jellegzetes elváltozások kisérnek: az idegrostokban, illetve a sejtek között különös, fehérjejellegű anyagok (plakkok) halmozódnak fel. Az Egyesült Államokban statisztikák szerint ötmillió ember szenved Alzheimer-kórban, akik mind több segítségre szorulnak, ami óriási társadalmi terhet jelent.
A kutatók azt vizsgálták, hogy az erek belső borításának működési zavara szerepet játszhat-e az Alzheimer-kór kifejlődésében is. Az emberi agy hajszálereiből kiemelt sejteket tanulmányozták. Ha a sejtekben található eNOS elnevezésű enzim - mely a nitrogén-monoxid termeléséhez feltétlenül szükséges - működését gátolták, az idegsejtekben fokozottan termelődött az a fehérje nyersanyag, melyből az Alzheimer-kórra jellemző peptid keletkezik, valamint fokozódott a kóros fehérje keletkezését elősegítő enzim működése is. A munkacsoport azt tapasztalta, hogy ha a nitrogén-monoxid alapvetően szükséges termelődése akadályozott, ez a kóros folyamat automatikusan elindul.
Az emberi sejteken kívül olyan egerek agysejtjeit is tanulmányozták, melyeknek genetikai károsodás miatt a sejtjeiből a nitrogén-monoxidot termelő eNOS enzím hiányzott. A kísérleti állatokban a nitrogén-monoxid alapanyagául szolgáló nitrátok és nitritek szintje feleakkora volt, mint az egészséges állatok agysejtjeiben. Ennek következtében az egereknek az agyában megjelentek az Alzheimer kórra jellemző elváltozások.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!