Szimpatika – Porfolyosó Európa felett

A hírekben találkozhattunk a narancsszínű égboltot és hasonló árnyalatú síterepeket bemutató felvételekkel, amelyek Nyugat-Európában és az Alpokban készültek 2022. március közepén, és a napokban itthon is kaptunk egy keveset belőle egy kevés csapadékkal. A szaharai eredetű por rendszeres vendég Európában, időnként azonban a szokásosnál sokkal nagyobb tömegben kel útra és érkezik kontinensünkre. Egy 2021-ben készült, a NASA és a Cornell Egyetem kutatói által készített tanulmány szerint ezek a jelentős porszállítással járó események az ún. légköri aeroszolfolyóknak köszönhetőek, a témában hamarosan további kutatási eredményeket is közzé tesznek majd.

A légköri folyókat, amelyek kiadós esőt hoznak egy-egy régióra, már jól ismerjük, ezeket ma már könnyen lehet azonosítani műholdas mérésekkel. A légköri folyóban rengeteg vízpára szállítódik, és ez okoz nagy mennyiségű csapadékot egy-egy adott helyen. Hasonló módon, műholdas segítséggel történik a légköri aeroszolfolyók azonosítása is, és ma már egyre többet tudunk arról is, mivel járnak ezek a speciális helyzetek. Az elmúlt 4 évtizedben számtalan olyan helyzetet azonosítottak a szakemberek, amelyek során a szaharai eredetű por az ilyen légköri folyók révén Európába jutott, és az Északnyugat-Afrika feletti légköri folyók 78 százaléka extrém pormennyiséget szállított kontinensünkre.

Az Earth Observatory a 2022. március közepén lejátszódott folyamatok egy pillanatfelvételét mutatta be műholdas fotón, illetve műholdas méréseken alapuló térképekkel.

A Celia ciklon egyesítette magában a vízpárát és port is tartalmazó légköri folyót, ugyanazon légköri folyamatok hatására emelkedett a magasba a pára és a por is, majd ugyanolyan erős szelek segítették eljutását a távolabbi területekre. A légköri aeroszolfolyó keskeny sávban igen nagy mennyiségű port szállított a Szaharából Európába, és az eset észlelésekor készült előrejelzések alapján Spanyolország, Franciaország területére várták a legnagyobb pormennyiséget.

Az ilyen hatalmas mennyiségű port szállító légköri folyók rendkívül rossz levegőminőséggel járnak, s a légköri átlátszóságot is jelentősen csökkentik – ez utóbbinak például a közlekedésre lehet negatív hatása. A por persze nem is marad a levegőben, ezt a hazai autótulajdonosok is észlelték az ünnepi hétvégét lezáró éjjel hulló kis mennyiségű eső sáros nyomok formájában; a porszemcsék vagy szárazon ülepednek, vagy a csapadékkal kihullanak. Amennyiben a por a hegyvidékek hótakarójára kerül, sötétebbé válik tőle a hófelszín, és ennek következtében gyorsabban is olvad. Egy 2021-es, a mostanihoz sokban hasonló poresemény kapcsán kiderült, egy hónap alatt megfelezte az olvadás az Alpok hóvastagságát.

Minden évben több mint 100 millió tonna port hord ki a légkör Észak-Afrikából, és évente jó néhány alkalommal Európa felé veszi az irányt a por. Bár hazánkban olyan extrém mennyiség, mint amilyet most a spanyol, francia vagy az alpesi felvételeken láthattunk, nem volt, de az égbolt fehéres színén és a rossz átlátszóságon (a távolabbi tereptárgyakat ugyanúgy nem látjuk, mintha köd volna) könnyen észre lehet venni, ha poros a levegő. Az Alpokban a hosszú időszak porhullása megőrződik a gleccserekben.