Nagycsaládokban kevésbé van jelen a demencia
Módosítva: 3/9/2022 Forrás: ng.hu 2 perc VitáltippekIdőskori betegségekIdőskori életmódszülők, nagyszülőkKutatásCsaláddemencia
A demencia napjainkra népbetegséggé vált, és a családokat, társadalmakat egyaránt jelentősen megterheli: 2016-ban 818 milliárd dolláros gazdasági terhet jelentett a világon.
Az Adelaide-i Egyetem kutatói készítettek egy összegző vizsgálatot, több mint 180 ország lakói közt végzett felmérések alapján, és arra jutottak, hogy a nagyobb háztartásokban (gyakorlatilag nagyobb családokban) élő idős embereket kevésbé fenyegeti a demenciához köthető halálozás, és az állapotuk is lassabban romlik.
A PLOS One folyóiratban közzé tett tanulmányban a WHO adatai alapján vizsgálták meg a 60 év felettiek életkörülményeit, világszerte olyan adatokat vizsgálva, mint például az adott országban a GDP, a városiasodás mértéke, a 60 év felettiekre vonatkozó várható életkor, a családok-háztartások nagysága. Az adatok közül a legerősebb összefüggést az mutatta, hogy mekkora háztartásban, mekkora családban élt egy idős ember. Az együtt élő család mérete sokkal erősebb kapcsolatban volt a demenciával, mint akár az anyagi-társadalmi helyzet, vagy a várható élettartam.
A magányosan, vagy kisebb családban élő idősek esetében gyorsabb volt a demencia állapotának romlása, és nagyobb volt az ehhez köthető halálozás, mint a nagyobb családokban élőknél. Úgy tűnik, hogy a családi életben való aktív részvétel, az idősek számára meglévő életcélok, a hasznosság érzése, az emberi kapcsolatok nagyon sokat számítanak e betegséggel kapcsolatban! Bár az nem derült ki a kutatásból, hogy milyen oksági kapcsolat lehet a háttérben, az egyértelmű volt, hogy a nagyobb családokban élőket kevésbé veszélyezteti a demencia.
A kutatók elképzelése szerint az emberi kapcsolatok és tevékenységek pozitív megélése során felszabaduló oxitocin, vagyis a „boldogsághormon” kedvező egészségügyi hatásai közt hozzájárulhat ahhoz is, hogy a demenciát okozó elváltozások lelassuljanak.
A kutatók fontosnak tartották, hogy az ember az evolúciója során közösségi lénnyé vált, nagy családokban tud hatékonyan élni, és az utódnevelésben is igénybe vette a rokonok közreműködését. Ez azt is jelenti, hogy a jelenkorunkban elterjedt kisebb családok helyett célszerű lenne visszatérni a többgenerációs családokhoz, ennek számos egyéb előnye is volna.