Szimpatika – Stresszcsökkentés az állásinterjú előtt

Semmi különös nincs abban, ha valaki erős stresszhelyzetnek él meg egy állásinterjút, izgul, szorong, mely által testünkben is különböző reakciók játszódnak le. Az állásinterjú, mint minden olyan esemény, amiről úgy érezzük, hogy jelentősen befolyásolja az életünket, komoly érzelmi kihívás is. Hasonlóan egy iskolai vizsgához, orvosi vizsgálathoz, fontos randevúhoz, egész testünkkel reagálunk rá. Vagyis nem elég, hogy szakmailag felkészülünk, a helyzet érzelmi vonatkozásait is figyelembe kell vennünk. Jó hír, hogy a stresszre ugyanúgy fel lehet készülni, mint az állásinterjún feltett kérdésekre.

A hasznos és a káros stressz

A hirtelen jelentkező, erős stressz az emberi szervezet természetes reakciója a külvilágból érkező kihívásra, fenyegetésre. Egy bizonyos mértékig kifejezetten hasznos: a stresszreakció felkészíti a testet a cselekvésre, a fenyegetés minél hatékonyabb elhárítására. Ezt nevezzük a Cannon által leírt „üss vagy fuss” („fight or flight”) fiziológiai reakciónak. Régen a hirtelen fellépő stressz nagy szolgálatot tett őseinknek például egy vadállattal való találkozás során.

A stresszreakció által hormonok, többek között adrenalin és kortizol szabadulnak fel, amelyek hatására emelkedik a vérnyomás, vércukor. Ezáltal létrejön egy energialöket, mely által felgyorsul a szívverés és tüdőfunkciók, illetve több vér jut az izmokhoz. Ekkor metabolikus energiaforrások szabadulnak fel, mely segíti az izommunkát. A vér elkezd a meneküléshez (vagy éppen a harchoz) szükséges testrészekbe, a lábakba, karokba áramlani, a pupillák kitágulnak, a figyelem beszűkül, csak a veszély forrására koncentrál. Látható tehát, hogy ez a hatás minden szervrendszerünket eléri, valamilyen módon hat rájuk.

Sajnos előfordulhat azonban, hogy a stresszreakció olyan erőssé válik, hogy már nem segíti, hanem éppen ellenkezőleg, bénítja a cselekvést, a gondolkozást („lefagyás”). Mindenkivel előfordult már, hogy feszültebb helyzetben, pl. egy állásinterjún vagy vizsgán nem tudott felelni egy olyan kérdésre, amelyre egyébként tudta a választ, és akár már közvetlenül az interjú után, a szobából kilépve eszébe jutott. Ezt a gátló, teljesítményt rontó szorongást másképp debilizáló szorongásnak nevezzük. Gyakori, hogy a stressz fizikai tünetei, az izzadás, a remegés, a gyomorgörcs, a heves szívdobogás akadályozzák a jó teljesítményt. Ha a stressz már a tudásunk, képességeink megmutatását gátolja, érdemes tudatosan tenni ellene.

Így kezeljük a stresszt állásinterjún

Az egyik leghasznosabb dolog, ha mindent alaposan végiggondolunk, akár többször is az interjú előtt (akár el is próbálhatjuk otthon az interjúszituációt). Nemcsak a lehetséges szakmai kérdésekből, hanem egyéb témákból is érdemes felkészülni. Jó, ha számítunk rá, hogy nem kizárólag a pályafutásunk, eddigi karrierállomásaink kerülnek szóba, hanem korábbi munkahelyünk, a kinézett cég helyzete, családunk, hobbijaink, a munkához szorosan nem kapcsolódó képességeink, saját személyiségünk is. Az interjúztatók ezekből is le tudnak szűrni sok hasznos információt, ezért jó, ha nem jövünk zavarba, hanem felkészülünk a témakörökből különböző aspektusokból. Ha úgy érezzük, hogy minden lehetséges témakört végiggondoltunk, akkor csökken a bizonytalanság érzése, és ezzel a stressz mértéke is. Próbáljunk meg kihívásként tekinteni a helyzetre, mely megoldásra vár.

Hagyjunk magunknak időt mindenre! Kifejezetten hasznos, ha nem öt perccel az interjú kezdete előtt esünk be, hanem van időnk rendezni a gondolatainkat. Az interjú készítői érezni fogják, ha rohantunk, ahogy azt is, ha rendezetten, összpontosítva lépünk be.

Ne érezzük áldozatnak magunkat! Tudatosítsuk magunkban: egy állásinterjú egyenrangú felek beszélgetése, ahol bármelyik fél dönthet úgy, hogy nem kér az együttműködésből. Ne vizsgának, inkább üzleti tárgyalásnak tekintsük, ahol mi is lehetünk kezdeményezőek, tehetünk fel kérdéseket. Az interjúztatók valószínűleg még értékelni is fogják a proaktivitásunkat. Érdemes a kérdéseinket összegyűjteni, hiszen ebből látható, hogy valóban érdeklődik a jelentkező.

Hasznos és kiváló módszer a stressz csökkentésére a különböző relaxációs technikák használata, gyakorlása (légzőgyakorlatok, autogén tréning, progresszív izomrelaxáció, imaginációs technikák). Ezen tudományosan igazolt hatásos módszerek segítik a fizikai tünetek optimálissá válását, kontroll érzését erősítheti bennünk.

Ha eleget alszunk az interjú előtti éjjel, figyelünk a tápláló, de nem megterhelő étkezésre, elég folyadékot iszunk, kényelmes öltözéket választunk, már segítettünk a szervezetünknek. Ugyanakkor a nyugtató gyógyszerek vagy vény nélküli szerek nem javasoltak, mert vannak, akiket tompítanak, növelik a reakcióidejüket.